Ugrás a tartalomhoz

Jobbkéz-szabály (geometria)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A jobbkéz-szabály a koordináta-geometriában a Descartes-féle derékszögű koordináta-tengelyek egymáshoz képesti elhelyezkedésének könnyen megjegyezhető segítsége. Ha jobb kezünk ujjait az ábrának megfelelő módon tartjuk és a hüvelykujjunkat az x, a mutatóujjunkat az y tengely irányába forgatjuk, a z tengely a nagyujj irányába fog mutatni. Az ilyen koordináta-rendszerek neve jobbrendszer vagy jobbforgású koordináta-rendszer.

Történet

[szerkesztés]

A jobbkéz-szabály a 19. században jelent meg a háromdimenziós koordináta-rendszerek koordinátatengelyei pozitív irányának azonosítási módjaként. William Rowan Hamiltonnak, a kvaterniók, a háromdimenziós forgatásokat leíró matematikai rendszer kifejlesztőjének tulajdonítják gyakran e konvenciót. A kvaterniók tekintetében két vektorkvaternió Hamilton-szorzata skalár- és vektorkomponenssel rendelkező kvaterniót ad.[1] Josiah Willard Gibbs felfedezte, hogy ezek különválasztása pont- és keresztszorzatra egyszerűsíti a vektorformalizmust. Jelentős vita után[2] Hamilton kvaterniós rendszere helyett Gibbs háromvektoros rendszere lett általános. Ez vezetett a jobbkéz-szabály általános elfogadásához a későbbi környezetekben.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Hamilton, William Rowan. Lectures on quaternions, unknown library, Dublin (1853) 
  2. Chappell, James M. (2016). „The Vector Algebra War: A Historical Perspective”. IEEE Access 4, 1997–2004. o. DOI:10.1109/access.2016.2538262. ISSN 2169-3536. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Right-hand rule című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Hajós György: Bevezetés a geometriába Kilencedik kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. ISBN 963 18 31736
  • J. N. Bronstein - K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987. ISBN 963-10-53091
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy