Klondike-i aranyláz

Klondike-i aranyláz
Ország	Kanada
Település	Yukon
Elhelyezkedése
Klondike-i aranyláz Pozíció Kanada térképén
é. sz. 64° 02′ 06″, ny. h. 139° 17′ 09″64.034916666667, -139.28596111111
A Wikimédia Commons tartalmaz Klondike-i aranyláz témájú médiaállományokat.

Az aranyásók sátorvárosa a Klondike torkolatánál

A klondike-i aranyláz 1897-ben tört ki a kanadai Yukon terület Dawson City nevű városának közelében, az alaszkai határ mellett.

Történet

1896 augusztusában a tagish (az atapaszkák egyik csoportja) származású Skookum Jim Mason (szül. Keish) unokatestvérével Dawson (Tagish) Charlie-val és unokaöccsével, Patsy Hendersonnal a Yukon terület déli határától pár kilométerre lévő Carcrossból észak felé tartott a Yukon folyó mentén, testvérét, Kate-et és annak férje George Carmackot keresve. A Klondike folyó torkolatánál találkoztak velük, valamint egy új-skóciai származású aranyásóval, Robert Hendersonnal, aki a Klondike-tól délre lévő Indian folyó mentén kutatott, de felhagyott vele, mert nem akart az indiánok közelében lenni. A csoport követte a Klondike folyását egészen a Rabbit (ma: Bonanza) patakig, ahol jávorszarvasra akartak vadászni.

1896. augusztus 16-án gazdag aranylerakódásra bukkantak a Rabbit patakban: valószínűleg maga Skookum Jim fedezte fel, de egyes források szerint Kate Carmack. A területet hivatalosan George Carmack nevére foglalták le, mivel tartani lehetett attól, hogy egy indián által bejelentett igényt nem fogadnak el, a környék bányászai pedig nem tartanak tiszteletben.

A lelet híre gyorsan terjedt a Yukon völgyében, és az addig a Fortymile és a Stewart folyóknál dolgozó aranyásók voltak az elsők, akik területekhez jutottak a Bonanza, az Eldorado és a Hunker patakok mentén. Henderson, aki mindössze néhány mérföldnyire, a hegy másik oldalán dolgozott, már csak akkor értesült az aranyról, amikor a jó helyek mind elfogytak.

A sikerrel járt aranyásók első csoportja 1897. július 17-én érkezett meg Seattle-be; a szerencsét próbálók rohama egy hónapon belül megkezdődött. 1898-ban a klondike-i terület lakossága 40 ezerre ugrott, a megnövekedett populációt éhínség fenyegette.

Az aranyásók többsége az alaszkai Dyea kikötőjéből indulva a Chilkoot-hágón keresztül, szintén jelentős részük pedig a 15 km-re lévő Skagwayből indulva a White-hágón át jutott el a már kanadai területen fekvő Bennett-tóhoz. Itt csónakokat építettek, melyekkel 800 kilométert kellett megtenniük a Yukonon. 1899-ben elkészült a „White Pass and Yukon” vasútvonal első szakasza Skagway és a Bennett-tó között, így Dyea forgalma csökkent – bár ekkorra már a roham legnagyobb hullámai is alábbhagytak.

A híres – Chaplin Aranylázából is ismert – kép a Chilkoot-hágón átkelő aranyásókról

A meredek és veszélyes Chilkoot-hágóra felkapaszkodó ösvény 800 méterén 300 méteres szintkülönbséget kellett leküzdeni. A hegyoldal málhás állatok számára járhatatlanul meredek, így minden csomagot emberi erővel kellett feljuttatni a kanadai határőrállomásig. A hegymászást a jégbe vájt 1500 lépcsőfok könnyítette valamelyest.

A White-hágó alacsonyabb, de nehezebben járható volt: a Halott Lovak Ösvényének nevezték, mivel mintegy háromezer állat pusztult el rajta.

További útvonalak vezettek a Copper folyó völgyében; a Stikine folyó és a Teslin-tó mentén; és két kizárólag kanadai területen haladó ösvény is volt az Ashcroft és az Edmonton.

Az NWMP „B” hadosztályának tisztjei Dawsonban (1900)

A területet gőzhajóval is meg lehetett közelíteni, 2600 km-t utazva felfelé a Yukonon, de ez sem volt biztonságosabb megoldás: 1897 végén az alaszkai Fort Yukonnál egy gőzös a jég fogságába esett, utasait ki kellett menekíteni.

Az aranylázban becslések szerint százezer ember vett részt, 1898-ra 30 ezernek sikerült eljutnia Dawson Citybe. Az első népszámlálás alkalmával, 1901-ben már csak 9000 fő élt itt.

A klondike-it tartják a legbékésebb aranyláznak: a kanadai hatóságok, főként a rendőrség északnyugati egysége, a North West Mounted Police Sam Steele vezetésével, mindent megtettek, hogy a tömegrohamot biztonságos és törvényes keretek között tartsák. Megelőzendő az előző két évben Dawson Cityben kialakult helyzetet, csak azokat engedték be a yukoni területre, akik megfelelő mennyiségű (egy tonnányi!) élelemmel és felszereléssel rendelkeztek. (lásd: [1], [2]) A mounty-k ebben az időszakban szereztek hírnevet maguknak, amire szükségük is volt, a parlamentben ugyanis a megszüntetésük lehetőségét fontolgatták.

Az aranyláz utóélete

• A klondike-i aranyláz legismertebb irodalmi krónikása Jack London volt (Fehér Agyar, A vadon szava, Aranyásók Alaszkában).
• Charlie Chaplin Aranyláz című filmje Klondike-ban játszódik.
• Az Alberta tartománybeli Edmonton városában rendezik meg a Klondike-i Napok (Klondike Days) elnevezésű nyári vásárt.
• Skagway közelében található az 52 km²-es területű Klondike Gold Rush Nemzeti Történeti Emlékpark.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Klondike-i aranyláz témájú médiaállományokat.

• Klondike Gold Rush: The Perilous Journey North (University of Washington)Archiválva 2012. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Klondike Gold Rush (ExploreNorth) (angolul)
• A Chilkoot- és a White-hágó térképe
• Banking on the Stampeders: Dyea vs. Skagway (angolul)