Ugrás a tartalomhoz

Kreatin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kreatin

A kreatin szerkezeti képlete

A kreatin pálcikamodellje
Szabályos név 2-[karbamimidoil(metil)amino]ecetsav
Más nevek N-karbamimidoil-N-metilglicin; metilguanidoecetsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 57-00-1
PubChem 586
ChemSpider 566
EINECS-szám 200-306-6
DrugBank DB00148
KEGG C00300
MeSH Creatine
ChEBI 16919
RTECS szám MB7706000
ATC kód C01EB06
SMILES
CN(CC(O)=O)C(N)=N
InChIKey CVSVTCORWBXHQV-UHFFFAOYSA-N
Beilstein 907175
Gmelin 240513
UNII MU72812GK0
ChEMBL 283800
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4H9N3O2
Moláris tömeg 131,13 g/mol
Megjelenés fehér kristályok
Szag szagtalan
Olvadáspont 255 °C
Oldhatóság (vízben) 13,3 g l−1 (18 °C-on)
Savasság (pKa) 3,429
Lúgosság (pKb) 10,568
Izoelektromos pont 8,47
Megoszlási hányados −1,258
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−538,06–−536,30 kJ mol−1
Égés standard-
entalpiája
ΔcHo298
−2,3239–−2,3223 MJ mol−1
Standard moláris
entrópia
So298
189,5 J K−1 mol−1
Hőkapacitás, C 171,1 J K−1 mol−1 (23,2 °C-on)
Farmakokinetikai adatok
Biológiai
felezési idő
3 óra
Veszélyek
EU osztályozás Irritatív Xi
R mondatok R36/37/38
S mondatok S26, S36
Rokon vegyületek
Rokon alkánsavak szarkozin
dimetiglicin
glikociamin
N-metil-d-aszparaginsav
β-metilamino-l-alanin
Rokon vegyületek kreatin-foszfát
dimetilacetamid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kreatin egy magas nitrogéntartalmú, négy szénatomos szerves sav, amely alapvető szerepet játszik a sejtek, legfőképpen az izomrostok energiaellátásában. Utóbbiak tartalmazzák a szervezet teljes kreatinkészletének hozzávetőlegesen 95%-át. A név a görög kreasz (κρέας = hús) szóból ered.[1]

A vegyület az emberi szervezetben aminosavak – arginin, glicin és metionin – felhasználásával képződik.[2] Kémiai szerkezetét tekintve guanidinszármazék és jellemző rá, hogy tautomerizációval kreatininné alakulhat. Az újonnan szintetizált kreatin mellett a szervezet számára forrásul szolgál még a táplálékkal – elsősorban hússal és étrend-kiegészítőkkel – bejuttatott mennyiség is.[3] Az energiaháztartásban elfoglalt központi helyzete annak köszönhető, hogy a kreatinból kreatin-foszfát képződik és a róla lehasadó foszfátcsoport utánpótlást jelent az ATP (adenozin-trifoszfát) képződéséhez.

Biokémiája

[szerkesztés]

A kreatin keletkezése (de novo szintézise) első lépésben glicinből és argininből: guanidino-acetát képződésével kezdődik. A reakció, amit az arginin:glicin-amidinotranszferáz enzim katalizál sebességmeghatározó lépése a teljes folyamatnak. Második lépésben a guanidino-acetát metilcsoportot vesz át a donor S-adenozil-metionintól, amit a guanidino-acetát-N-metiltranszferáz nevű enzim katalizál.

Fontos megjegyezni, hogy míg előbbi reakció elsősorban a vese és a hasnyálmirigy, addig az utóbbi a máj és a hasnyálmirigy sejtjeiben játszódik le, vagyis a szubsztrátoknak, majd termékeknek a vérkeringéssel kell eljutniuk egyik szervből a másikba.

A kreatin degradációja gerincesekben túlnyomórészt spontán, nem enzimatikus reakció, melynek során a kreatin kreatininné alakul. A folyamat hőmérsékletfüggő és jelentősen befolyásolja a környezet kémhatása is. A magas pH és az alacsony hőmérséklet a biológiailag hasznos kreatinnak kedveznek és lassítják az átalakulást.[4] Más források a "nem enzimatikus" reakcióval szemben a kreatin-kináz enzim közvetlen hatását tekintik az anyagcsere feltételének. ATP + Kreatin +(<--- kreatin-kináz enzim --->) = ADP + kreatin-foszfát. Az ATP felépítéséhez szükséges foszfort a kreatin szállítja (kreatin-foszfát alakban). A felvételt a kreatin-kináz enzim katalizálja.[5] A kreatin-kináz enzim felszaporodása a szervezetben diagnosztikai jelentőségű a sérült izomsejtek – elsősorban a szívinfarktus – kimutatására.[6]

Sport és élettani hatások

[szerkesztés]

1992-től a kreatin-monohidrát gyorsan meghódította a sport és testépítő világot. A testépítőket természetes módon vonzzák a kreatin hatásai, méghozzá annyira, hogy már alapvető részét képezi sok sportoló étrendjének. Ajánlói szerint a kreatin stimulálja az energiatermelést, ezért eredményesebb edzésekhez vezet. Túlhidratálja továbbá az izomsejteket vízzel és az izomrostok növekedését és erősödését okozza. A kreatint a testünk természetes úton állítja elő (a vesékben, a májban és a hasnyálmirigyben). A fizikai terhelés, edzés során az izmok összehúzódásához szükséges energiát az ATP nagy sebességű hidrolizációja biztosítja. A folyamat eredményeként ADP (adenozin-difoszfát) szabadul fel. Az ATP regenerálódásához kreatin-foszfátból lehasadó foszfátcsoport szolgál utánpótlásul. Amennyiben elegendő mennyiségű kreatin-foszfát áll rendelkezésre, a reakció gyorsan és akadálytalanul mehet végbe.[4] A kreatin az egyébként véges kapacitású kreatin-foszfát raktárak feltöltésével járul hozzá a folyamathoz.

Vizsgálatok kimutatták, hogy a nagydózisú kreatinbevitel fokozza az ismételt sprintfutások alkalmával mutatott teljesítményt edzett egyénekben.[7] Napi 6 g kreatin bevitele már pozitív hatással van a rövidtávú, nagy intenzitású fizikai munkavégzésre.[8] A kreatin utánpótlása fokozza az maximális erőkifejtés mértékét, valamint a növeli testtömeget, mindezt pedig olyan vizsgálati körülmények mellett, ahol az energiabevitelt állandó szinten tartották és a diéta összetételén sem változtattak.[9] A kreatin fokozza a szervezet teljesítményét és előmozdítja a robbanékonyságot.[10]

Mellékhatások

[szerkesztés]

A kreatin a szervezet víztartalmának aszimmetriáját, az izmokon kívül a szövetek víztartalmának csökkenését okozhatja, mely súlyos kiszáradáshoz vezethet. A felhasználók említése szerint izomgörcs, hányinger, hányás is előfordult. Hosszú távon károsíthatja a vesét, rohamkeltő hatása is lehet.[11] A szervezet saját kreatin képzésre gyakorolt hosszútávú hatásokról nincs tapasztalat. A Szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy az NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentők) és a kreatin együttes használata átmeneti károsodást idézhet elő a vesefunkcióban. Ez azért is fontos, mivel a sportsérülések kezelésére alkalmazott OTC (vény nélkül kapható) és vényköteles gyógyszerek hatóanyagai sokszor NSAID-ok. Mindezen kedvezőtlen hatások kombinálódhatnak rejtett vagy ismert betegségekkel, nagy fehérjebevitellel, illegális gyógyszer vagy droghasználattal. A veszély mértéke, a lehetséges következmények ismeretlenek.[12] A személyes beszámolók során a használók gyakran említik a szedéssel egyidejűleg jelentkező gasztrointesztinális gondokat így például a hasmenést. Ezek elkerülése érdekében nem javallott egyszerre 3-5 g-os dózis fölötti mennyiséget alkalmazni, mivel a 10-15 g-os adagok fokozhatják a gasztrointesztinális problémák előfordulásának kockázatát.[12] A mellékhatásairól szóló publikációkat a forgalmazók vitatják.

A kreatin egy másik, gyakran említett mellékhatása a vérnyomás-emelkedés. Ez azonban csak nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel esetén jelentkezhet. A kreatin ugyanis az izomsejtekbe vonzza a vizet. Ha az így megnövekedett folyadékigény nem pótlódik, akkor az végső soron egy dehidratált állapotot idézhet elő. Olyankor pedig működésbe lép a szervezet vízvisszatartó rendszere. A véráramban lévő víz mennyisége lecsökken, fokozódik a nátriumfelszívódás, összeszűkülnek az erek az agyban és a szívizomban, mindezek pedig a vérnyomás megemelkedését vonják maguk után.[13]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 84. o. ISBN 963 8334 96 7  
  2. Nelson, D. L. 1., Lehninger, A. L., & Cox, M. M. (2005). Lehninger principles of biochemistry (4th ed.). New York: W.H. Freeman. ISBN 0-7167-4339-6 (2004)!
  3. Creatine". MedLine Plus Supplements. U.S. National Library of Medicine. 20 July 2010. Hozzáférés ideje: 2010-08-16
  4. a b Markus Wyss, RIMA Kaddurah-Daouk. Creatine and Creatinine Metabolism. Physiological Reviews Vol. 80, No. 3, July 2000 Printed in U.S.A
  5. Archivált másolat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 28.)
  6. http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/_Testnevelok%20medicinalis%20edukacioja/Biokemia/bioenergetika_II_alakitott---EGYBEN.pdf
  7. Aaserud R, Gramvik P, Olsen SR, Jensen J. Creatine supplementation delays onset of fatigue during repeated bouts of sprint running. Scand J Med Sci Sports 8: 247–251, 1998.
  8. Engelhardt M, Neumann G, Berbalk A, and Reuter I. Creatine supplementation in endurance sports. Med sci sports exercise 30: 1123–1129, 1998.
  9. Maganaris CN, Maughan RJ. Creatine supplementation enhances maximum voluntary isometric force and endurance capacity in resistance trained men. Acta Physiol Scand 163: 279– 287, 1998.
  10. Ha a nagymama lecsóját eszik, nem kapják meg az érmet. Index.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  11. http://www.webbeteg.hu/cikkek/sport_egeszseg/5701/taplalekkiegeszitok-es-testepites
  12. a b Archivált másolat. [2015. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 25.)
  13. http://www.trainwithbrain.hu/2015/04/kreatin-mitoszok.html
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy