Ugrás a tartalomhoz

Mexicana de Aviación

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mexicana de Aviación
OrszágMexikó
IATA: MX  ICAO: MXA   Hívójel: MEXICANA
Adatok
Alapítás1921
Megszűnés2010
BázisrepülőtérMexikó Benito Juárez nemzetközi repülőtér, Mexikóváros
KözpontokTorre Mexicana de Aviación
Flotta repülőgép típusa

SzékhelyMexikóváros
LégiszövetségOneworld
A Wikimédia Commons tartalmaz Mexicana de Aviación témájú médiaállományokat.

A Mexicana de Aviación (teljes nevén: Compañía Mexicana de Aviación S.A. de C.V.) 2010-es megszűnéséig Mexikó legjelentősebb légitársasága volt, megszűnése előtt a hazai piac 30%-át uralta. Központi repülőtere a mexikóvárosi Benito Juárez nemzetközi repülőtér volt, alközpontjai a cancúni és a guadalajarai repülőterek voltak.[1]

Története

[szerkesztés]

Latin-Amerika legrégebbi légitársaságát Compañía Mexicana de Transportación Aérea (CMTA) néven 1921. július 21-én alapította meg Mexikóvárosban Lloyd A. Winship, Harry J. Lawson és Elmer C. Hammond. A flotta ekkor négy darab, egy személy és 50 kg poggyász szállítására alkalmas, nyitott fülkés Lincoln Standard repülőből állt. 1924. augusztus 20-án Tampico városában újabb befektetők (George L. Rihl, William Mallory, R. G. Piper és Carl V. Schlaet) érkezésével jött létre a már Compañía Mexicana de Aviaciónnak nevezett társaság, amelynek alaptőkéje 50 000 aranypeso volt.[2]

1929. január 23-án a társaságot eladták a Pan American Airwaysnak, amely támogatta a cég nemzetközivé fejlesztését: márciusban már el is indult az első országok közötti járat, méghozzá egy Ford Trimotor repülőgép Mexikóváros és a texasi Brownsville között (Túxpam és Tampico érintésével). Az 1930-as években a külföldi úticélok halmaza San Salvadorral, San Josével, Havannával és Los Angelesszel bővült, utóbbi városba ez volt az első külföldi járat. Az 1940-es években megindult a Mexikóváros és Monterrey közti járat (egy Douglas DC–2), valamint a éjszakai járatok indultak Los Angelesbe és Méridába. Ugyanebben az időszakban megvásárolták első Douglas DC–3 típusú gépüket is.[2]

Az 1950-es években már Douglas DC–6-os gépük is volt, és iskolát is nyitottak utaskísérők számára, ahol a vészhelyzetek kezelését oktatták. 1960 júliusában az első három Comet 4C gép üzembe állításával a társaság számára is megkezdődött a sugárhajtású repülők korszaka, valamint hamarosan megvásárolták első Boeing 727 típusú gépeiket is. Ebben az évtizedben azonban a bel- és külföldi versenytársak megjelenésével gazdasági helyzetük rosszabbra fordult, sőt, 1967-ben már a csőd szélére sodródtak. Adminisztrációjuk és stratégiájuk drasztikus megváltoztatásával azonban kikeveredtek ebből a helyzetből, és újra fejlődési pályára álltak. 1968-ban az addig a PanAm tulajdonában álló részvények megvásárlásával a társaság tisztán mexikói tulajdonba került.[2]

1969. június 4-én történt a Mexicana első igen súlyos légikatasztrófája. A Monterreybe tartó 704-es járat nem sokkal a megérkezés előtt a Cerro del Fraile hegynek csapódott, a rajta tartózkodó 79 személy kivétel nélkül életét vesztette. A fejlődést azonban ez sem törte meg: az 1970-es évek elején már volt olyan év, amikor utasszámuk elérte a 3 milliót. 1979 januárjában felavatták a mexikóvárosi karbantartási bázisukat, amely a legnagyobb ilyen létesítmény volt egész Latin-Amerikában. 1981 júliusában flottájuk kibővült egy 315 személyes McDonnell Douglas DC–10 géppel is. 1982-ben a mexikói kormány felvásárolta a részvények 54%-át, majd 1984-ben felavatták központi irodaházukat, a Torre Mexicana de Aviaciónt, amely ekkor az ország harmadik legmagasabb épülete volt. 1986. március 31-én történt az ország történetének legsúlyosabb légikatasztrófája: a Los Angelesbe tartó 940-es járat kigyulladt, és Michoacán állam területén egy hegyre zuhant. 166-an utaztak rajta, senki sem élte túl a balesetet.[2]

Az 1990-es évek elején a társaság újra magánbefektetők kezébe került. Flottájuk Franciaországból érkező Airbus A320, holland Fokker 100, valamint Boeing 757-es repülőkkel bővült. 1994-ben 507 millió dolláros feltőkésítésen esett át a cég, majd hivatalosan szövetségre lépett a United Airlinesszal és a Lufthansával is. 1999-ben, amikor egyébként II. János Pál pápa is társaság járatával érkezett Mexikóba, a szövetség tovább bővült az Air Canadával, a brazil Variggal és az Air New Zealanddal. Az ezredforduló táján, amikor már az évi 8 millió utast is elérték, beléptek a Star Alliance szövetségbe, azonban tagságuk csak 2003-ig tartott. A következő években egyre több szövetséget kötöttek, a Fokker 100-akat pedig Latin-Amerikában elsőként Airbus A318-akra cserélték: ezzel flottájuk átlagéletkora 6 évre csökkent.[2]

2005. december 16-án egy Gastón Azcárraga vezette befektetői csoport vásárolta meg a cég 100%-át. 2007-ben az új tulajdonosok belföldön inkább az olcsóbb szolgáltatásokat nyújtó Clicket helyezték előtérbe, míg a Mexicanával a nemzetközi járatok üzemeltetésére koncentráltak. Ezzel együtt 40 millió pesóért eladták a központi irodaházat is.[2] 2009. november 10-én csatlakoztak a Oneworld szövetséghez, de 2010. augusztus 28-án a társaság felfüggesztette működését, és csődbe ment. Ugyancsak leállt a két alárendelt vállalat, a Click és a Link.[1]

Források

[szerkesztés]
  1. a b Mexicana de Aviación, historia y datos (spanyol nyelven). Aerolíneas mexicanas. (Hozzáférés: 2018. február 23.)
  2. a b c d e f Martín Hernández, Jorge López: Una historia con mucha turbulencia (spanyol nyelven). El Universal, 2010. augusztus 28. [2018. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 23.)
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy