Mezőkovácsháza

Mezőkovácsháza
A római katolikus templom
Mezőkovácsháza címere Mezőkovácsháza zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Mezőkovácsházai
Jogállás	város
Polgármester	Farkas Norbert (független)
Irányítószám	5800
Körzethívószám	68
Népesség
Teljes népesség	5272 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	96,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	62,59 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 24′ 43″, k. h. 20° 54′ 39″46.411944444444, 20.910833333333
Mezőkovácsháza Pozíció Békés vármegye térképén
Mezőkovácsháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkovácsháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőkovácsháza város Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járás központja és legnépesebb települése. 1986-ban kapott városi jogot, 1969 óta tartozik hozzá Reformátuskovácsháza. Termálvizes gyógyfürdője van. A város régóta fontos központja szűkebb környékének, egyike a járás három olyan településének, amely nem számít társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, illetve ahol a munkanélküliség nem jelent komoly gondot.

A nem magyar nemzetiségűek aránya alacsony: a 2011. évi népszámlálás adatai szerint 1%-nál nagyobb arányban csak cigányok és románok élnek itt, nemzetiségi önkormányzata csupán az előbbieknek van.

Fekvése

A Csanádi-háton, a román határ közelében fekszik, a Marosból kiágazó Száraz-ér mentén. Békéscsabától 45 km-re délre található. A román határ (Tornya) a várostól mintegy 20 kilométerre található.

Szomszédai: észak felől Nagybánhegyes, északkelet felől Magyarbánhegyes, kelet felől Kunágota, délkelet felől Battonya, dél felől Mezőhegyes, délnyugat felől Végegyháza, északnyugat felől pedig Kaszaper.

Megközelítése

A második világháborús emlékmű

A főbb útvonalak, Békés vármegye több más vidékéhez hasonlóan elkerülik, közúton így csak alsóbbrendű utakon lehet elérni, amelyek nem túl jó állapotúak. Gyulával és Medgyesegyházával, valamint Mezőhegyessel és Makóval a 4434-es, Orosházával a 4428-as, Battonyával a a 4443-as út köti össze. Az autóbusz-közlekedés nem túl sűrű, köszönhetően az igen jó vasúti összeköttetésnek. Emiatt a vasút által nem érintett települések felé indít több járatot a Volánbusz.

Vonattal a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán érhető el; a vonalnak a településen két megállási pontja van: Békéscsaba vasútállomás felől sorrendben előbb Mezőkovácsháza felső megállóhely, a város északkeleti szélén, majd Mezőkovácsháza vasútállomás, a városközponttól északnyugatra. A megállóhely csak önkormányzati utakon érhető el, a vasútállomás közúti elérését a 4428-as útból kiágazó 44 333-as számú mellékút (Szabadság utca) biztosítja.

Városrészei

Belváros

Mezőkovácsháza belvárosa a város legnagyobb része. A Belváros Mezőkovácsháza politikai, gazdasági, kulturális és kereskedelmi központja. Északról a Külváros, délről a Kertváros határolja.

Utcái: Árpád utca, Árpád köz, József Attila utca, Fáy András utca, Hősök tere, Petőfi Sándor utca, Alkotmány utca.

Kertváros

Mezőkovácsháza legkisebb területű és népességű városrésze. Területe kb. 4 négyzetkilométer, lakossága kb. 600 fő. Kertváros a város legnyugodtabb, ugyanakkor legelmaradottabb része is. Hagyományosan főképp az idősebb korosztály él itt, a bűnözési mutatók rendkívül alacsonyak, a bűnözés szinte ismeretlen fogalom. A városrészben nincs és soha nem is volt semmilyen iskola. Kertváros összesen öt utcából áll: Bajcsy-Zsilinszky Endre utca, Nyírfa utca, Deák Ferenc utca az Alkotmány és a Deák utcák sarkától kezdve (tehát a Deák Ferenc utca nagyobb része a Belvárosban található, csak egy utcaszakasz van a Kertvárosban), Béke utca, valamint az Alkotmány utca egy része, a Bajcsy és az Alkotmány sarkától a Battonyai útig. A Hársfai utcai lakótelep még a városrészhez sorolandó, az már a városrész a Belvárossal közös határán fekszik, így a Hársfa utcai az egyetlen lakótelep a Kertvárosban. Az Alkotmány utcai társasház a Kertvárossal közvetlenül határos, de már a Belvároshoz tartozik. A Hársfa utca többsége a Belvároshoz tartozik, kivéve a lakótelepet, ami határeset és vita tárgyát képzi, hogy melyik városrészhez tartozik.

Nagyítás

A Kertváros látképe kora ősszel, az Alkotmány utcai társasház felől nézve

Külváros

Itt találhatóak a Kossuth Lajos, Dózsa György, Szabadság, Vásárhelyi Sándor, Sármezey Endre, Ady Endre, Bem József, Jókai Mór, Puskin utcák. A város legnagyobb területű és népességű városrésze. Északnyugatról Reformátuskovácsházával határos, délről Belvárossal, keletről és nyugatról pedig Mezőkovácsháza külterületével.

Reformátuskovácsháza

Mezőkovácsháza és Reformátuskovácsháza története a 19. század elejéig közös. A két település gyakorlatilag egy konurbációt alkotott egészen az 1800-as évek elejéig. Ekkor a betelepítések, illetve betelepülések után vált a két település a gyakorlatban is kettő községgé.

Nevének eredete

A város neve a hagyomány szerint Hunyadi János fegyverkovácsaitól származik. A "Kovács" szó, a nyelvészek szerint személynévi eredetű, de mert éppen abban az időben jelenik meg írásos említése először – 1463: Kowachaza – amikor a családnevek még kialakulóban voltak, valószínű, hogy a Kovácsnak nevezett személy valóban e szakmának a mestere volt. A település másik név eredet története a török harcok utáni elnéptelenedő korból való. Eszerint, ezen a pusztán vezetett keresztül az az út, melyen az Erdélyen túli részeken tartott szarvasmarhákat hajtották a bécsi vásárokra eladni. Az út mellett egy élelmes kovácsmester házat épített. Amint tudjuk, abban az időben a kovácsok a mesterségük mellett emberek és állatok gyógyításával is foglalkoztak, így érvágást is végeztek, sőt szállást, élelmet is biztosítottak az átutazóknak.

Csakhamar kialakult a marhahajtók között az a szokás, hogy annak a kovácsnak a házánál pihentek meg, aki az út mellett a mezőn építkezett. Nyilvánvaló hogy nagy forgalom miatt a kovács jó anyagi körülmények között élt, s így a kovács háza mellé újabb házak is épültek. A hosszú évtizedek alatt kialakult település ennek következményeként kapta a Kovácsháza nevet. Mivel a házak az út mellett hosszan elnyúlva épültek meg, a település neve a 19. század vége felé Hosszúkovácsháza névvel bírt, majd a település fejlődése, újabb házak, utcák építése után kialakult végleges neve: Mezőkovácsháza.

Történelme

A település és környéke ősidők óta lakott terület, történelmi múltja a 7. századi avar korig nyúlik vissza, a 9. században már templomos hely volt. Az avar kori, majd honfoglalás kori lakott helyet a tatárjárás pusztította el először.

A 15. század második felében, 1463-ban Mátyás királytól mezővárosi rangot kapott az akkorra újra benépesült település. A virágzó mezőváros 1552-ben a török elleni harcok időszakában ismét pusztulásnak indult. A török kiűzése után a terület teljesen elnéptelenedett s pusztává vált. A terület a török kiverése után kincstári tulajdonba került, akitől a korra jellemző szabályok szerint különböző bérlők vették ki bérbe a pusztát.

A Bittó nevezetű család, – a puszta főbérlőjeként – 1814-ben, az akkori Észak-Magyarországról származó magyar és szlovák telepesekkel népesítette be Kovácsházát, mint szerződéses dohánykertész telepítvényt. Ez az újratelepítés képezi a mai Mezőkovácsháza alapjait. De a kovácsházi puszta ekkor már nem volt lakatlan, a Bittó-féle betelepítettektől néhány kilométerre már kertészek dolgoztak. Ezt a területet Kövér Kajetán és rokonai telepítették be néhány évvel korábban, és ők is kovácsháziaknak nevezték magukat. Így több évig ők voltak a kovácsháziak míg a másik részen lakókat Bittó-Kovácsháziaknak nevezték, és ez a név marad fenn a szabadságharcig. Bár 1820-tól hivatalos iratokban Nagy-Kovácsházának is írták, a Kövér Kajetán által betelepített rész a „református részen lévő Kovácsháza”, azaz Református-Kovácsházamaradt. A mezőgazdasági termelés mellett a lakosság főként a jól jövedelmező fuvarozással foglalkozott. Ezenkívül nagyállattartása volt még jelentős, kiváltképp a juhtenyésztés. Az 1860-70-es évekre, – a népességben számottevően gyarapodott a település – a környék közlekedési és kereskedelmi központjává vált.

1872-től a szolgabírósági székhely szerepét töltötte be. Fejlődése során jellegzetes agrárproletár községgé lett. A mezőgazdasági bérmunkások aratósztrájkokkal hívták fel a figyelmet a kor problémáira. Ebben az időszakban Csanád vármegyén belül járási székhelyként működött. Mindezek a változások a község megnevezésében is megmutatkoztak, ugyanis ekkor Nagykovácsházának hívták.

A község fejlődésének jelentős állomása volt az 1883-as év. Ekkor készült el az Arad-Csanádi vasútvonal, s ez Mezőkovácsházát is bekapcsolta az országos közlekedés vérkeringésébe. Forgalmas útállomásként tartották nyilván az Orosháza-Arad útvonalon, sőt – mivel akkoriban a Száraz-ér még dereglyékkel hajózható volt, – hajóval akár Hódmezővásárhelyig vagy Szegedig is el lehetett jutni innen.

Az I. és II. világháború mérhetetlen viszontagságaival, borzalmaival és pusztításaival kitörölhetetlen nyomokat égetett a túlélők és a község életébe. Az első világháborúban 159 mezőkovácsházi és 81 reformátuskovácsházi, a második világháborúban 128 mezőkovácsházi és 37 reformátuskovácsházi katona esett áldozatul, emellett 420 zsidó honfitársunkat hurcoltak el. Mezőkovácsháza 1950-től kezdődően tartozik Békés megyéhez. Az 1956-os forradalom után a legnagyobb erővel Békés megyében, annak is csanádi paraszti vidékén lángolt fel az országban az elkeseredett ellenállás, mely még december elején is tartott. Egymást érték a sok esetben fegyveres összecsapásokba torkolló tüntetések. Mezőkovácsházán a kommunista pártszékházat és a járási tanács épületét megrohamozták a felfegyverkezett mezőkovácsházi és battonyai lakosok. A határőrségtől elvették a fegyvereket a battonyaiak, több tehergépkocsin érkeztek Mezőkovácsházára. A megmozdulás értelmi szerzői dr. Jeney János, Gruncsik János és Kapp János voltak. A pártházat a fegyveres tömeg megrohamozta mintegy száz (!) ember. Az üvegajtókat betörték, az ablakokat bezúzták, az ajtókat leszakították, a zárakat, kilincseket kitépték, íróasztalokat, székeket összetörték, a szekrényeket széthasították. A járási tanács épületében még ennél is nagyobb pusztítást vittek véghez, felgyújtották a hivatalos dokumentumokat. A mezőkovácsházi tanács elnökét agyonverték, a mezőhegyesi kórházban halt meg. Bedobtak egy géppisztolyt a kerítésén és ráfogták, hogy fegyvert rejtegett. A Békés Megyei Népújság cikkben követelte Fülöp Dezső likvidálását. 1969. július 1-jén a Reformátuskovácsháza községet a nagyközséghez csatolták. Az 1945 és 1970 közötti mérsékelt fejlődési periódust követően, 1971-től a község fokozott mértékben fejlődött. 1971-ben a kormány döntése alapján az országos településfejlesztési koncepció Mezőkovácsházát középfokú központnak, vidéki ipartelepítési centrumnak jelölte ki. 1972-ben autóbusz-állomás épült.

Ettől kezdve a település dinamikusan fejlődött, komoly beruházásokra került sor. A járások megszűnéséig, vagyis 1984-ig, Békés megye déli területének mezőgazdasági, kereskedelmi, oktatási, kulturális és igazgatási központja volt. Városi rangot 1986-ban kapott.

Mezőkovácsháza légifotója

A település arculatán az elmúlt másfél évtizedben a kisvárosi jelleg egyre markánsabbá vált. A fejlesztések eredményeképpen az említett időszakban 16 utca kapott aszfaltburkolatot, 258 lakás épült, kiépült a kábel tv, megvalósult a biológiai szennyvíztisztító telep, korszerűsítették a közvilágítást, kialakították a piacteret. Autóbusz-pályaudvar, posta, sütőüzem, napközikonyha épült, bővült a városháza, megépült a Crossbar telefonközpont, az általános iskola 8 tanteremmel, a Mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium 4 tanteremmel bővült. A Művelődési Központ előtt történelmi emléksétányt alakítottak ki. Emlékszobrot emeltek a II. világháború hősi halottai és a millennium tiszteletére. A honfoglalás millecentenáriumára Emlékparkot hoztak létre és kopjafát állítottak. 1998-ban elkészült a katolikus és református templom éjszakai díszkivilágítása.

A mezőkovácsházi zsidók története

A Mezőkovácsházi járás székhelyén 1835-ben 4 zsidó család élt. 1870-ben 54, 1880-ban már 92 (2,5 százalék) zsidó lakott a községben. 1895-­ben alapították a helyi Chevra Kadisát, 1912-­ben pedig felépült a zsinagóga, fürdővel és rabbiházzal.

A közösség tagjai a helyi kereskedelemben fon­tos szerepet töltöttek be, az országos tendenciával ellentétben itt a Horthy-korszakban is nőtt a zsidók száma, 1910-ben 197 (4,4 százalék) zsidót, 1930-ban már 382 izraelitát számoltak össze. A településen 1941-ben 391 (6,5 százalék) izraelita vallású és 7 keresztény hitű, de zsidónak nyilvánított embert tartottak számon.

A helyi zsidókat 1944. május 15-étől a Közjóléti Szövetség méntelepén kialakított gettóba zárták. Oda kerültek még a reformátuskovácsházi és végegyházi zsidók is. A zsúfoltság igen nagy volt. A tábor rendelkezett szülőszobával, hulla­kamrával és konyhával is. A temetőt a helyi izraelita sírkertben jelölték ki.

A tábor területén történtek sikertelen öngyilkossági kísérletek. Az itteni zsidókat június 17-én átvitték Békéscsabára. Végül né­met munka- és haláltáborokba deportálták őket. A többséget Auschwitzban ölték meg.

A mártírok száma több mint 300 főre tehető. A hitközség 1945 után újjáéledt. A településen 1949-ben még 108 fős izraelita közösség működött. A többség a későbbiekben alijázott, vagy az 1956-os események hatására hagyta el Magyarországot. Az elnéptelenedett zsinagógát és a hozzá tartozó épületeket 1974-ben lebontották. Ma már csak egy zsidó család él a városban.

Politikai élete

Országgyűlés

1990-2014 között a Békés megyei 7. számú egyéni országgyűlési választókerület székhelye volt, 2014-től az Orosháza központú választókerülethez (Békés vármegyei (2022-ig: megyei) 4. sz. országgyűlési egyéni választókerülettartozik.)

A választókerületet az alábbi személyek képviselték:

• Remport Katalin (1990-1994) (MDF)
• Tóth Sándor (1994-2002 (MSZP)
• dr. Karsai József (2002-2010) (MSZP)
• Simonka György (2010-2014) (Fidesz-KDNP)

Önkormányzat

Polgármesterei

• 1990–1991: Dr. Szarvas Attila (független)
• 1991–1994: Dr. Szarvas Attila
• 1994–199?: Szűcs Károly (MSZP) [Nem töltötte ki a teljes mandátumát?]
• 1998–2002: Szekeres Lajos (MSZP)
• 2002–2006: Dr. Szarvas Attila (független)
• 2006–2010: Bakos István Géza (független)
• 2010–2014: Dr. Turcsán Zsolt Attila (független) [Nem töltötte ki a teljes mandátumát.]
• 2014–2019: Varga Gusztáv (Fidesz-KDNP)
• 2019–2024: Csepreghy Elemér József (független)
• 2024– : Farkas Norbert (független)

A településen 1991. július 28-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző polgármesternek összeférhetetlenség miatt megszűnt a jogviszonya. Szarvas Attila ennek ellenére elindult a választáson és meg is nyerte azt.

Mezőkovácsháza jogállása járásszékhely város.

• A polgármester-választás eredménye 2014. október 12-én

Polgármester-jelölt	Párt	Kapott szavazat	Elért eredmény (%)
Bakos István Géza	független	762	32,17
Csepreghy Elemér József	független	533	22,5
Kiss Tibor	független	183	7,72
Kokavecz Julianna	független	66	2,79
Sütőné Kiss Rozália	független	43	1,82
Varga Gusztáv	Fidesz-KDNP	782	33,01

• A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint

	Lista	Képviselők száma	Képviselők megoszlása
	Fidesz-KDNP	1
	független képviselők	7

A 2014-es önkormányzati választások után a polgármester Varga Gusztáv (Fidesz-KDNP) lett, míg 1 FIDESZ-KDNP-s és 7 független képviselő jutott be a helyi képviselő-testületbe. A 2014-es mezőkovácsházi önkormányzati választásokon 45 jelölt indult, ami egész Magyarországon rekordnak számít a tízezer fő alatti települések következtében. 6 200 fős népességgel számítva 138 emberre jutott egy képviselő-jelölt. A polgármester-jelöltek száma 6 volt. Érdekesség, hogy ezt a rekordot 2019-ben a 11 km-re lévő, kb. egyharmadnyi méretű Kunágota a maga 49 jelöltjével döntötte meg. A képviselő-jelöltek eredményeit lásd: Mezőkovácsháza város választási eredményei 2014-ben 2019-ben Varga Gusztáv polgármester önkormányzati képviselőnek jelöltette magát, emellett a Békés megyei közgyűlés képviselőjelöltje volt, mindkét mandátumot eredményesen megszerezte. Helyére alpolgármestere, a független Csepreghy Elemér József került. A Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulásának irányítása változatlanul Mezőkovácsházán van: 2019-2020 között Varga Gusztáv, majd Csepreghy Elemér irányítja a testületet.

A város önkormányzatának két bizottsága van.

A városban önálló román és cigány kisebbségi önkormányzat működik.

Mezőkovácsháza kisebbségi önkormányzatai, elnökei, elnök-helyettesei és tagjai
Mezőkovácsházai Román Kisebbségi Önkormányzat	Vitális Gábor elnök (ÖMRE)	Gabor Enikő alelnök (ÖMRE-Megújuló Békés Megyéért Egyesület)	Zámbori Zoltánné képviselő (ÖMRE)
Mezőkovácsházai Cigány Kisebbségi Önkormányzat	Csurár Hermina elnök (CÖCE-Megújuló Békés Megyéért Egyesület)	Faragó Szintia alelnök (CÖCE-Megújuló Békés Megyéért Egyesület)	Jakab Vivien képviselő (CÖCE-Megújuló Békés Megyéért Egyesület)

Oktatás

Mezőkovácsházán napjainkban egy bölcsőde és négy óvoda található. Terveznek Reformátuskovácsházán is bölcsődét létrehozni. Az óvodák és bölcsődék egy intézményt alkotnak, a Mezőkovácsházi Négy Évszak Óvoda és Bölcsődét, melynek összesen öt tagintézménye működik öt épületben.

A város egyetlen közoktatási intézménye a Mezőkovácsházi Hunyadi János Nevelési-Oktatási Intézmény, vezetője Havancsák Piroska.

A városban hosszú ideig kettő általános iskola volt, a fentin kívül Reformátuskovácsházán is volt egy iskola, azonban az ottani gyermeklétszám csökkenésével az önálló iskola fenntartása szükségtelenné vált. A Mezőkovácsházi Csanád Vezér Általános Iskola 2019-ben önállóságát vesztette, betagozódott a gimnázium szervezetébe, tagintézményként működik tovább.

2013 és 2016 között a KLIK Mezőkovácsházi Tankerületének adott székhelyet a város, élén Varga Gusztáv (2013-2014), majd Bánki András (2014-2016) állt. 2017-től rövid ideig a Gyulai Tankerületi Központ, majd 2017 óta a Békéscsabai Tankerületi Központ gyakorolja a fenntartói jogokat a városban található nevelési-oktatási intézmények felett, képviselője Teleki-Szávai Krisztina (2017), majd Bánki András (2017-), leszámítva, hogy 2014 és 2017 között a gimnázium a KLIK Békéscsabai Tankerületének iskolája volt (képviselője dr. Malatyinszki Anita).

Gazdaság

Bár a mezőkovácsházi járás egyike az ország leghátrányosabb járásainak, maga a város fejlett település, a járás gazdasági átlagát a többi, kisebb település rontja le. A városban kb. 100 egyéni vállalkozó él. Mezőkovácsházában öt áruház található, több kisbolt, négy pékség, négy nemzeti dohánybolt, egy barkácsbolt, valamint kb. öt egyéb üzlet található. A város gazdasági életének irányító vállalkozása a Lidl Magyarország Bt. helyi üzlete, ahol a város egy napi összes vásárlójának négyötöde fordul meg. A város pénzügyeit a városi tanács pénzügyi bizottsága irányítja, közvetetten pedig maga a polgármester, illetve de facto a polgármester pénzügyi tanácsadója.

Fontos városi ágazatok:

• Zöldségtermesztés
• Baromfitenyészés
• Baromfi-feldolgozás

A város és vonzáskörzetének lakossága számára évtizedekig a Pannon-Lúd Zrt. (kezdetben Pannon-Liver) jelentett biztos megélhetést. A tulajdonosváltásokat követően 2019 februárjában zárta be kapuit az üzem, így mintegy négyszáz ember vesztette el állását, illetve volt kénytelen az új tulajdonos Mélykúton nyíló új üzemében munkát vállalni.

Szolgáltatások

Mezőkovácsházán, ahogy egy járásszékhely kisvárosnál általában, található mentő- és tűzoltóállomás, valamint saját rendőrkapitányság. Ezek mellett civil önkéntesekből álló polgárőrség segíti a rendőrök munkáját. A városban működik Humán Szolgáltató Központ, Idősek Otthona, Idősek Klubja, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, orvosi rendelők (szám szerint 4), 1 gyermekorvosi rendelő, Művelődési Központ, Közösségi Központ is. A Mezőkovácsházára utazók a Babó-kastélyban, illetve a Dobó Panzióban szállhatnak meg. A városban több vendéglátóhely (bár, pizzéria, éttermek), valamint számos kocsma, szórakozóhely található. A belvárosban bankfiókok, cukrászdák, kávézók, műszaki áruház , ruhaüzletek (Kínai Áruház), fodrászüzletek, vegyesboltok, kozmetikusok találhatóak, habár a szolgáltató szektornak még van hová fejlődnie. Habár sajnos nincs a városnak kórháza, a környék negyvenezres lakosságának egészségügyi és szociális ellátása közepesen magas színvonalú. A városban rendelőintézet található, ahol fül-orr-gégészet, szemészet, szemüvegbolt stb. található. A városnak saját pszichiátriája is van.

A városban összesen 47 civilszervezet székhelye található meg.

Demográfiai adatok

Mezőkovácsháza város népessége 2014. január 1-jén 6282 fő, területe 62,59 km², népsűrűsége 98,66 fő/km². A népesség az 1960-as évektől folyamatosan csökken. A népességszám folyamatos csökkenése mellett csökken a gyermekek (18 év alattiak) aránya a népességen belül. A település folyamatosan öregszik el. A városban él Békés megye lakosságának kb. 2 százaléka, minden 57. békés megyei lakos mezőkovácsházi.

A népesség kor szerinti megoszlása (6254 fővel számolva)

Mezőkovácsháza város népességének kor szerinti megoszlása

• 0-2 év között: 139 fő (2,2%)
• 3-5 év között: 148 fő (2,4%)

• 6-13 év között: 398 fő (6,4%)

• 14-17 év között: 221 fő (3,5%)
• 18-59 év között: 3760 fő (60,3%)
• 60 év felett: 1588 fő (25,2%)

2013. december 31-én Mezőkovácsháza népességének 60,1 százaléka volt munkaképes korú, 25,4 százaléka időskorú és 14,5 százaléka gyermek és fiatalkorú.

A születések és halálozások száma (2010-2013)

Év	Születések száma (fő)	Halálozások száma (fő)	Különbség
2010	42	89	-47
2011	36	75	-39
2012	45	108	-63
2013	50	82	-32

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% németnek, 1,1% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (17,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,2%, református 5,5%, evangélikus 1,1%,felekezeten kívüli 28% (29,5% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 1,3% románnak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% ukránnak, szerbnek és horvátnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,3% volt római katolikus, 6,4% református, 1,3% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 0,6% ortodox, 0,3% görög katolikus, 28,1% felekezeten kívüli (37% nem válaszolt).

A városban önálló cigány és román kisebbségi önkormányzat működik. Minden nemzetiséghez kb. 50-60 fő tartozik, továbbá néhány tíz szlovák és német származású ember is él a városban. Felmerült már német és szlovák kisebbségi önkormányzat alapítása is, de ezeket az ötleteket elvetették.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	6362	6282	5787	5613	5341	5335	5272
	2013	2014	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

Kultúra

• A Városi Kalocsa Róza Művelődési Központban található a város színházterme, valamint több kiállítóterem. Itt működik többek között a Helytörténeti Gyűjtemény és az "Egy kultúrház élete" c. állandó kiállítás.
• A színházteremben a helyi középiskola színháza szokott fellépni. Itt lépnek fel az általános iskolai osztályok is minden év telén a Jótékonysági Bálon és itt próbálnak az általános iskolai Színjátszó Kör tagjai is.
• A Városi Könyvtár külön gyermek és felnőtt részleggel működik, ezek mindegyikében bőséges választékra lehet bukkanni. A könyvtár igazgatója hosszú évtizedeken keresztül Ádám Andrásné volt, aki 2015-ben vonult nyugdíjba, ő városi elismerésekben is részesült. Utódja Albertus László lett.
• A városnak saját zeneiskolája van, amely az általános iskola kötelékében működik. Hosszú ideig önálló épületben működött, az az épület a régi Párttitkárság volt, jelenleg a Járási Hivatal üzemel benne. A középiskolában is folyik művészetoktatás, magas színvonalon.

Turizmus

A városban működik a Borostyán Fürdő, amely a város egyik legjelentősebb turisztikai központja. A fürdőbe a szomszédos településekből is sok vendég érkezik. A Parkfürdő elsősorban az itt táborozó német és szlovák turisták számára fontos turisztikai helyszín. A városban nem működik múzeum, de a helyi művelődési központban szinten minden héten tartanak kiállításokat, amelyek témái elsősorban a város történelme, jelene és a környék érdekességei.

Látnivalók

• Városháza
• Római katolikus templom
• Református templom
• Baptista imaház
• Helytörténeti kiállítás
• "Egy kultúrház élete" állandó kiállítás
• Városi Könyvtár
• Közösségi Központ
• Borostyán Fürdő

Rendezvények

• Március 15-i ünnepség (március)
• Városi Majális (május 1.)
• Fürdőfesztivál (június 3. szombatja)
• Városnapok (augusztus 20. hete)
• Lakodalmas Vigadalom (október első szombatja)
• Városi Karácsony (december)

Sportélete

A város saját sportegyesülettel rendelkezik: Mezőkovácsházi Torna Egylet. Továbbá itt működik a magyarbánhegyesi székhelyű Viharsarki Ökölvívó Egyesület, emellett az Orosházi Kyoukushin Karate Szabadidőkör SE és a Corwin Taekwando is tart foglalkozásokat.

Híres emberek

• Beni Ganc, az Izraeli hadsereg vezérkari főnökének édesanyja Mezőkovácsházán született, a holokauszt elől menekült el, majd Kfar Ahim-ban telepedett le.
• Eleki János agrármérnök, miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő (1980−1990), az Elnöki Tanács tagja (1985−1990)
• Hetényi György, városi költő, író
• Kalocsa Róza reformátuskovácsházi születésű tanítónő, az első magyar diplomás tanítónő, református felső leányiskolai tanárnő, internátusigazgató, író.
• Kovács Iby magyar színésznő, operett primadonna
• Sármezey Endre mezőkovácsházi születésű vasúti mérnök, a gazdasági kisvasutak létesítésének gondolata tette híressé.
• Zelei Miklós író, újságíró Mezőkovácsházán járt általános iskolába 1956-63 között.
• Zsigmond Ede költő, író, újságíró itt bujkált 1941-ben júliustól szeptemberig a fasiszták elől, rokonainál.
• Az Ektomorf zenekar a városban alakult.

Testvérvárosai

• Menyháza, Románia
• Parajd, Erdély, Románia
• Szemlak, Románia (1998)
• Vinga, Románia

További információk

• az önkormányzat honlapja
• a horgászegyesület honlapja
• Mezőkovácsháza az utazom.com honlapján
• Gyalogló
• Térkép Kalauz – Mezőkovácsháza
• Mezőkovácsháza.lap.hu - linkgyűjtemény
• Reformátuskovácsháza