Sarkadkeresztúr
| Sarkadkeresztúr | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Sarkadi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bakucz Péter (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 5731 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1323 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 42,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 35,3 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 48′ 00″, k. h. 21° 22′ 60″46.800000°N 21.383333°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 00″, k. h. 21° 22′ 60″46.800000°N 21.383333°E | |||
 Sarkadkeresztúr
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Sarkadkeresztúr weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sarkadkeresztúr témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sarkadkeresztúr (románul: Crâstor)[3] község Békés vármegye Sarkadi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Sarkad északi szomszédságában fekszik, természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét déli peremén, a Körös menti sík szomszédságában.[4] További szomszédai: észak felől Okány, északkelet felől Mezőgyán (Nagygyanté), kelet felől Újszalonta, délkelet felől pedig Méhkerék. Nyugat felől, egészen az okányi határszélig Sarkadhoz tartozó, jobbára lakatlan külterületek határolják.
Megközelítése
[szerkesztés]A településen, nagyjából északkelet-délnyugati irányban keresztülhúzódik a Furta-Gyula közti 4219-es út, ez a leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala a két végponti település, illetve a 44-es és a 47-es főutak felől is. Csökmővel és Okánnyal a 4223-as út köti össze.
Közigazgatási területét a hazai vasútvonalak közül a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Sarkadkeresztúr megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Méhkerék megállóhely és Okány vasútállomás között található; fizikailag a település központjától jó 3 kilométerre északkeletre helyezkedik el, közúti elérését a 4219-es útból kiágazó 42 342-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története
[szerkesztés]A község a történelmi idők során jellemzően osztozott a vele szomszédos, tőle délre fekvő Sarkad sorsában.
A 17. század második felében birtokosai a Leel-Őssy, Farkas, Sánta, Lakatos, Hrabovszky, Szappanos, Fazekas és Csotka családok voltak.
A 19. században a gróf Cseszneky örökösök, valamint a Marsó, Tóth, Bende, Kánya, Musztonyi, Gyulay és Debreczeni családok rendelkeztek nagyobb birtokkal a településen és a környező pusztákon.
A 20. század elején gróf Tisza István és dr. Gervay Pál kincstári ügyész birtoka volt.
A településhez tartoztak Varsányhely, Győr, Herpa, Veresgyürüs, Kányé, Romogy, Meggyes és Kis-Nyék puszták is. Győr puszta neve már 1396-ban feltűnt a korabeli oklevelekben. Herpa puszta 1396 és 1460 között községként volt feltüntetve az oklevelekben. Sarkadkeresztúr a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye cséffai járásához tartozott.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Ifj. Nagy Mihály (független)[5]
- 1994–1998: Nagy Mihály (független)[6]
- 1998–2002: Nagy Mihály (MSZP)[7]
- 2002–2006: Nagy Mihály (MSZP)[8]
- 2006–2010: Nagy Mihály (MSZP)[9]
- 2010–2014: Bakucz Péter (független)[10]
- 2014–2016: Bakucz Péter (Fidesz-KDNP)[11]
- 2016–2019: Bakucz Péter (független)[12]
- 2019–2024: Bakucz Péter (független)[13]
- 2024– : Bakucz Péter (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2016. december 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is nyerte azt. Ugyancsak elindult egy országos ismertségre jutott politikus – Kásler Árpád, A Haza Pártja alapító elnöke – is, de 17,83 %-os eredményével, öt jelölt közül csak a harmadik helyet érte el.[12]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1587 | 1544 | 1509 | 1406 | 1338 | 1343 | 1323 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg román és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,3% németnek, 4,2% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,9%, református 39,9%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 28,2% (18,6% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% románnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% görögnek, szlováknak, örménynek és lengyelnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,7% volt református, 6,9% római katolikus, 1,6% ortodox, 0,1% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 22,6% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[17]
A zsidó közösség és temetője
[szerkesztés]Sarkadkeresztúron a 19. század közepén tekintélyes lélekszámú, kereskedő, vándorkereskedő zsidó közösség élt, akik a sarkadi zsidósággal álltak szoros kapcsolatban, temetőjük és imaházuk volt a faluban. 1944-ben a helyi zsidókat deportálták. A deportálástól való félelmében Kemény Franciska helyi tanítónő öngyilkos lett. A zsidó temetőt a nyilasok 1944 nyarán feldúlták és a földdel tették egyenlővé.
Nevezetességei
[szerkesztés]Sportélete
[szerkesztés]- A Sarkadkeresztúri Sportegyesület leginkább labdarúgóklubként működik a településen.
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Comunitatea română din Ungaria (román nyelven). Ambasada României în Ungaria . (Hozzáférés: 2022. június 5.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ a b Sarkadkeresztúr települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. december 18. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Sarkadkeresztúr Helységnévtár
- ↑ Sarkadkeresztúr Helységnévtár
