Ugrás a tartalomhoz

Ria (vízrajz)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Georges River is elöntött folyóvölgy, ria

A ria tengervíz által elöntött egykori folyóvölgy, csaknem mindig torkolatvidéken. Vagy a világtenger szintjének az emelkedésével, vagy a szárazföld lesüllyedésével jön létre. Mindkét folyamat ahhoz vezet, hogy egy folyóvölgy korábban szárazon álló részének adott szakaszát a folyómederrel együtt elönti a tengervíz. Ezen a módon nem túl jelentős folyóknak is jelentős nagyságú torkolata jöhet létre.

A szó eredete

[szerkesztés]

A szó az Ibériai-félsziget északnyugati sarkán kialakult öblök (Ria de Vigo, Ria de Pontevedra és mások) spanyol nevéből ered.[1]

Példái

[szerkesztés]

A ria szélsőséges példája az angliai Kingsbridge-torkolat, amely aránytalanul nagy ahhoz képest, hogy nem is ömlik bele folyó, csak patakok. Azért jöhetett létre, mert Anglia déli partja alámerült partvonal, amely számos riát – és ezzel gyakran jó kikötőket – képezett. Ilyen a portsmouthi kikötő, a langstone-i kikötő, a chichesteri kikötő, a paghami kikötő, a Southamptoni-víz vagy a poole-i kikötő.

Számos ria található Ausztrália keleti partjain is, például Sydney körül, köztük a Georges-folyó, Port Hacking és maga a sidney-i kikötő.

Új-Zéland déli szigetének északi csücskénél található a Marlboro Sounds nevű nagy ria-hálózat.

Ria az Amerikai Egyesült Államok keleti partján a Chesapeake-öböl és a Delaware-öböl, a nyugati parton pedig a San Francisco-öböl.

Észak-Bretagne riái az Aberek: Aber Wrac'h, Aber Benoît, Aber Ildut.

A riát gyakran összekeverik a fjorddal. A fjordot azonban nem folyó, hanem gleccser hozta létre. Az Isztriai-félsziget nyugati partján lévő Lim-öblöt például sokszor tévesen Lim-fjordnak nevezik, pedig a Pazinčica folyó hozta létre.

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Rias
A Wikimédia Commons tartalmaz Ria (vízrajz) témájú médiaállományokat.
  • Probáld-Eurföldr: Probáld Ferenc (szerk): Európa regionális földrajza: Egyetemi és főiskolai tankönyv. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 2000. ISBN 963 463 319 6  
  1. Probáld-Eurföldr 68. o.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy