Ugrás a tartalomhoz

Sima

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sima
Sima címere
Sima címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterBazin Géza (független)[1]
Irányítószám3881
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség32 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,88 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 55″, k. h. 21° 18′ 10″48.298569°N 21.302850°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 55″, k. h. 21° 18′ 10″48.298569°N 21.302850°E
Sima (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sima
Sima
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sima weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sima témájú médiaállományokat.

Sima község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Zempléni-hegység nyugati részén helyezkedik el, Abaújszántótól északkeletre. A közvetlen szomszédos települések: észak felől Baskó, délkelet felől Erdőbénye, délnyugat felől Abaújszántó, nyugat felől Abaújkér, északnyugat felől pedig Boldogkőújfalu.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Abaújkér vagy Erdőbénye érintésével a 3705-ös úton [illetve Abaújszántótól Abaújkér-Aranyospusztáig a 3714-es, onnan pedig ugyancsak az előbbi úton]. A 3705-ös út a belterületének déli szélétől nem messze halad el, központján azonban csak a 37 116-os számú mellékút húzódik végig, amely a falu északi szélét elhagyva még továbbfolytatódik a zsáktelepülésnek tekinthető Baskóig.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal Abaújszántó vasútállomása vagy Abaújkér megállóhelye kínálja, mindkettő nagyjából 10-12 kilométerre van a községtől.

Története

[szerkesztés]

Sima és környéke már ősidők óta lakott hely volt, ezt bizonyítják az 1800-as években a község közelében talált kőkori telep maradványai is. A település neve felmerül Bocskai István 1605. december 12-ei okiratban, melyben az őt támogató hajdúknak földet és kiváltságokat oszt. Borovszky Samu az 1900-as évek elején írta a községről: „Baskótól délre a vármegye határszélén fekszik Sima község 28 házzal és 188 magyar lakossal. Postája Boldogkő-Váralja, távírója Abaúj-Szántó.”

Sima a 20. század elején Abaúj vármegye Gönczi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 187 lakosa volt, valamennyien magyarok. Ebből 32 római katolikus, 145 református, 6 izraelita volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Breitenbach Sándor (független)[4]
  • 1994–1998: Thaller János (független)[5]
  • 1998–2002: Takács Vincéné (független)[6]
  • 2002–2006: Takács Vincéné (független)[7]
  • 2006–2010: Takács Vincéné (független)[8]
  • 2010–2014: Takács Vincéné (független)[9]
  • 2014–2019: Takács Vincéné (független)[10]
  • 2019–2024: Bazin Géza (független)[11]
  • 2024– : Bazin Géza (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
30
29
31
44
33
37
32
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata


A falu népessége 1900-ban 198 főt számlált, amely 1949-re 171 főre csökkent. Az 50-es évektől a 2000-es évekig drasztikusan lecsökkent a település lakosság száma, 1960-ban még 136-an lakták, 1970-ben 78-an, 1990-ben már csak 24-en. 2001. évben hivatalosan 19 lakosa volt. [12]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 19% ruszinnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19%, református 23,8%, görögkatolikus 38,1%, felekezeten kívüli 14,3% (4,8% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 78,8%-a vallotta magát magyarnak, 12,1% ruszinnak, 9,1% németnek, 9,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt római katolikus, 6,1% református, 18,2% görög katolikus, 15,2% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református templom
  • Egy körülbelül 250 éves tölgyfa
  • Simai kilátó

Díszpolgárai

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  6. Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  10. Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  11. Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  12. Sima népessége, lakossága, területe (nepesseg.com)
  13. A nemzetiségi népesség száma 2001
  14. Sima Helységnévtár
  15. Sima Helységnévtár
  16. Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében; online hozzáférés: 2023. október 15.

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy