Aggtelek
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Aggtelek | |||
 | |||
| Baradla-barlang | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Putnoki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Rőczei Patrik (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3759 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 451 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 12,67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 43,82 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Aggteleki-hegység[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 27′ 60″, k. h. 20° 30′ 06″48.466661°N 20.501650°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 60″, k. h. 20° 30′ 06″48.466661°N 20.501650°E | |||
 Aggtelek
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Aggtelek weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aggtelek témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Aggtelek község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban. Itt van az ország egyik leghíresebb cseppkőbarlangjának, a Baradla-barlangnak néhány bejárata.
Fekvése
[szerkesztés]Miskolctól mintegy 50 kilométerre északnyugatra fekszik, a szlovák határhoz közel; a legközelebbi települések dél felől Trizs (6 km), kelet felől Jósvafő (5 km), északnyugat felől pedig a már Szlovákiához tartozó Kecső (Kečovo, 5 km).
A legközelebbi város Szendrő (30 km).
A település főutcája a Borsodi-dombságon és az Aggteleki-karszton is végighúzódó 2603-as út; ebből ágazik ki, 28,500-as kilométerszelvénye közelében, északnyugatra a barlangrendszer főbejárata felé vezető 26 104-es út, amely e számozással az országhatárig, majd Szlovákiában 587-es számozással Kecső külterületén, majd Gömörhosszúszón, Pelsőcön és Csetneken át egészen a Rozsnyótól északnyugatra fekvő Alsósajó és Henckó településekig vezet.
Vasútvonal nem érinti a települést; a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal Jósvafő-Aggtelek vasútállomásának elnevezése megtévesztő: valójában Perkupa település közigazgatási területén található, Aggtelektől mintegy 18 kilométer távolságra.
Nevének eredete, változása
[szerkesztés]Az „Aggtelek” szó az „Ag” (Og) személynév és a „Telek” (a tatárjárás idején elnéptelenedett település) összetételével alakult ki; első írásos említése ebben a formában 1346-ból maradt fenn. Egy korábbi, 1295-ös iratban még „Novák” néven szerepelt (e szláv szó jelentése: „új telepes”).
Története
[szerkesztés]A terület az őskor óta lakott, itt kerültek elő a bükki kultúra tárgyi leletei. A település már a honfoglalás idején benépesült, a tatárjárás után azonban hosszú évtizedekre lakatlan maradt. Az ősi település magva a mai harangtorony és templom környékén, ÉNY–DK irányban hosszan elnyúló dombtetőn alakult ki. A termőföld gyenge minősége miatt a falu gazdasági életének alapja a 2. század közepéig a hegyi állattenyésztés, a mészégetés és a szövő-fonó háziipar volt.
Csokonai Vitéz Mihály barátja, Puky István és Ragályi Gedeon társaságában 1801. július 5-én látogatta meg a cseppkőbarlangot.
Petőfi Sándor felvidéki utazása során, 1845. május 24-én járt itt, nevét bevéste a barlang falába. Élményeit az „Úti jegyzetek” című munkájában írta le.
1858-ban tűzvész pusztította el a települést: az iskola és egy lakóház kivételével leégett a falu minden háza. A templom falai állva maradtak, de az épület teljesen kiégett.
A második világháborúban az átvonuló szovjet csapatok dúlták fel a községet.
Az 1950-es években a Borsodi szénmedence bányáinak megnyitása és Kazincbarcika nehéziparának felfejlesztése munkaalkalmakat és viszonylagos jólétet teremtett a környéken. A mezőgazdaságban maradt az egyéni gazdálkodás: kétszer is szerveztek ugyan termelőszövetkezetet, de az mindkétszer életképtelennek bizonyult.
Természeti értékeinek köszönhetően a település ma turisztikailag kiemelt jelentőségű. Az UNESCO 1995. december 6-án az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, köztük a Baradla–Domica-barlangrendszert és a Béke-barlangot a világörökség részévé nyilvánította.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Farkas Lajos (FKgP)[4]
- 1994–1998: Farkas Lajos (FKgP)[5]
- 1998–2002: Éles Miklós (Fidesz)[6]
- 2002–2006: Éles Miklós (Fidesz)[7]
- 2006–2010: Éles Miklós (független)[8]
- 2010–2014: Horkay István (független)[9]
- 2014–2019: Horkay István (független)[10]
- 2019–2024: Rőczei Patrik (független)[11]
- 2024– : Rőczei Patrik (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 586 | 572 | 557 | 513 | 480 | 456 | 451 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a település minden lakosa magyar volt.[12]
2003-ban teljes népessége még 665 fő volt, de ez a szám a következő hat évben csaknem százzal csökkent.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 0,2% ruszinnak, 0,5% szlováknak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,1%, református 62,8%, görögkatolikus 2,9%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 3,4%, (16,2% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% szlováknak, 0,4% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% cigánynak, 0,2% ruszinnak, 4,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11% volt római katolikus, 49,4% református, 3,8% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 6,9% felekezeten kívüli (28,1% nem válaszolt).[14]
Látnivalók
[szerkesztés]- Az Aggteleki-karszt barlangjai
Az Aggteleki-karszt Magyarország legészakibb kistája, a Gömör–Tornai karsztvidék magyarországi része. Az egész hegység természetvédelmi terület, az Aggteleki Nemzeti Park része. Aggteleken 20 barlang található: az Agancsos-réti-víznyelő, a Babot-kúti-forrásbarlang, a Baradla-tetői-zsomboly, a Béke-barlang, a Borz-lyuk, a Ciprus-barlang, az Eger-zsomboly, a Haragistyai-rókalyuk, a Húsvét-barlang, a Lófej-tetői-barlang, a Musztáng-barlang, a Néti-lyuk, a Poronya-tetői-barlang, a Ravasz-lyuk-víznyelő barlangja, a Sehova-zsomboly, a Szarvasól-barlang, a Százforintos-barlang, a Szőlő-hegyi-kőfejtő barlangja, a Vízfakadás-barlang és a Vörös-tói-zsomboly.
- Baradla–Domica-barlangrendszer (hivatalosan Jósvafőhöz tartozik)
Ismertségét Közép-Európa leghosszabb barlangjának, a Baradla-barlangnak köszönheti. A Baradlát már az őskori ember is ismerte és lakta. A mai kor embere viszont – vállalkozó kedvétől és vérmérsékletétől függően – számos barlangtúrából választhat, hogy megismerje; ezekről az Aggteleki Nemzeti Park honlapja kínál bővebb tájékoztatást: Barlangtúrákkal kapcsolatos információk Archiválva 2013. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- Ördögszántás és az Aggteleki-tó
- Mészégető kemence
Az Aggteleki-tó mellett felépített kemence emlékéül szolgál a hajdanán igen jelentős bevételi forrást biztosító mészégetésnek.
- Református templom (fehérre meszelt, oromzatos, nyeregtetős, toronytalan)
- Fejfamúzeum és Kopjafa Emlékpark Archiválva 2013. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Harangtorony (a templomtól 200 méterre található)
- Tájház
A tájház egy 20. század eleji zsellérszobát mutat be, amely konyhaként és lakóhelyiségként is szolgált. A szoba korabeli használati tárgyakkal van berendezve, de gazdag textilgyűjteménnyel is rendelkezik. Előzetes bejelentkezés alapján rakott "sparhétján" (tűzhelyén) és esetenként benne készített ételek kóstolására nyílik lehetőség.
- Hagyományok Háza
Az évről évre változó kiállítási anyagot felvonultató bemutatóhely különböző hagyományos paraszti tevékenységformákon keresztül mutat rá arra, hogy a mai táj (azaz a természetvédelmi oltalom alatt álló nemzeti park) az ember és a természet évszázadok óta tartó kölcsönös egymásra hatásának eredményeképpen alakult ki.
- Nagyboldogasszony-kápolna (római katolikus)
- Nyitott parasztudvar (Kossuth Lajos u. 49.). 2007-ben alakították át turistacsalogatónak, és azóta évről évre itt tartják a Gömör-Tornai Fesztivál több rendezvényét is. Az egykori csűrben kialakított színpadon évente többször helyi, amatőr művészek lépnek fel. Az istállógaléria változatos témájú időszaki kiállításoknak ad otthont.
- Aggteleki Nemzeti Park több felszíni és felszín alatti túralehetőséggel
- Gyalogtúra lehetőségek[15]
A harangtoronnyal átellenben, az országút túloldalán állt egykor az ősi aggteleki vendégfogadó, amelyet először 1793-ban említ útirajzában gróf Teleki Domokos, aki itt szállt meg, és igen elégedett volt a szolgáltatással. Később itt szállt meg Petőfi Sándor is, amikor meglátogatta a Baradla-barlangot. Az egyemeletes, zömök épület földszintjén volt a vendéglő, az emeleten pedig a szobák. 1974-ben az épület életveszélyessé vált, ezért lebontották.
Aggtelek az irodalomban
[szerkesztés]- Aggtelek az egyik (érintőlegesen említett) helyszíne Mikszáth Kálmán Hogyan lettem én író? című novellájának.
- Aggtelek a címadó helyszíne Lipták Gábor Az aggteleki pásztor című elbeszélésének.
- A hagyomány szerint az ősi aggteleki fogadó tulajdonosáról mintázta a Putnokon született Tóth Ede A falu rossza című népszínművének elhíresült kocsmárosát, Schwarz Mózsit.
Képgaléria
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ Aggtelek Helységnévtár
- ↑ Aggtelek Helységnévtár
- ↑ Gyalogutak. [2013. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 5.)
Források
[szerkesztés]- Aggtelek Önkormányzatának honlapja
- Aggteleki linkgyűjtemény
- Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapja Archiválva 2013. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hadobás S.: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2003.
További információk
[szerkesztés]- Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapja Archiválva 2013. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Putnoki járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
|  | |
