Ugrás a tartalomhoz

Szántód

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szántód
Szántódpusztai skanzen
Szántódpusztai skanzen
Szántód címere
Szántód címere
Szántód zászlaja
Szántód zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállásközség
PolgármesterVizvári Attila (független)[1]
Irányítószám8622
Körzethívószám84
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség583 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség73,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 51′ 38″, k. h. 17° 54′ 09″46.860639°N 17.902411°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 38″, k. h. 17° 54′ 09″46.860639°N 17.902411°E
Szántód (Somogy vármegye)
Szántód
Szántód
Pozíció Somogy vármegye térképén
Szántód weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szántód témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szántód község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban, Balatonföldvár és Zamárdi között, éppen Tihannyal szemben. A part azon részén fekszik, ahol a legszűkebb és legmélyebb a tó. A falu túlnyomórészt a Szántód és Tihany közt közlekedő kompjairól, lenyűgöző kilátásáról a Tihanyi-félszigetre és a Szántódpusztai Turisztikai és Kulturális Központról (amely falumúzeum („skanzen”)) híres. Mindössze 13,4 km-re fekszik Siófoktól, a környék nagyvárosától, 65,8 km-re Somogy megye székhelyétől, Kaposvártól és 117 km-re Budapesttől. Somogy vármegye egyik legrégebbi helysége, eleinte királyi, majd pedig a tihanyi apátság birtokává vált. Ettől függetlenül viszont csupán 1997-óta önálló község, azelőtt Zamárdi része volt. Szántódpuszta 1994-ben kapta meg az Európa Nostra-díjat építészeti hagyományainak megőrzéséért, értékes műemlékeinek helyreállításáért. Az egykori majorság területén több mint harminc jelentős épület áll, köztük kúria, csárda, cselédház, magtár és borospince, zömében az 1700-as évekből.

Fekvése

[szerkesztés]

Somogy vármegye északi részén, a Balaton déli partján, a Tihanyi-félszigettel szemben fekvő település. A szántódi rév miatt nevezik Somogy északi kapujának is. Szomszédos települések: keleten Zamárdi, délen Kőröshegy, nyugaton Balatonföldvár, ezekkel a helységekkel összeépült a település. Délkeleten Balatonendréd, északon pedig a Balaton túlpartján fekvő Tihany határolja.

Szántód területén végighalad a 7-es főút, a tihanyi révhez vezető forgalmat pedig a 7102-es út szolgálja ki, amely a 7-esből ágazik ki, kicsivel annak 114. kilométere után, még Zamárdi területén, és bő 5 kilométer után, már Szántódon torkollik vissza ugyanoda, a 118. kilométerszelvény közelében. A tőle délebbre eső településekkel a Kaposvártól idáig húzódó, több mint 60 kilométer hosszú 6505-ös út kapcsolja össze.

Nevének eredete

[szerkesztés]

„…A földművelésre kötelezett szolgálónépek lakóhelyét jelöli, akik az uradalom eszközeivel szántottak. A tihanyi apátság birtoka volt. A települést az 1055-ben kelt Tihanyi alapítólevél még koku zarma néven említi. Az 1211-es oklevél még a régi nevet is leírja: Choczorma. Az új név (Szántó) tehát a két időpont között keletkezett.”[4]

Története

[szerkesztés]

Szántód egyike Somogy vármegye legrégibb helységeinek. Szántód eleinte királyi birtok volt, melyet még I. Endre király adományozott a tihanyi monostornak. Az adománylevélben neve Kak-Szarma alakban fordult elő, az 1267. évi pápai bulla viszont már Szántód-nak nevezi.

Az 1557. évi adólajstrom szerint még a tihanyi monostoré, 1564-ben pedig a nyitrai püspöké volt. 1572-ben azonban már puszta. Az 1573-1574. évi adólajstrom szerint 7, 1580-ban mindössze csak 2 házát írták össze.

1633-ban a tihanyi apát Somogyi Jánosnak, a pápai gyalogság vajdájának zálogosította el. 1715-ben 6 háztartást írtak benne össze.

Az 1720. évi országos összeíráskor önálló jobbágyfalu volt, de 1726-ban már ismét puszta és a herceg Esterházy-féle hitbizomány és a tihanyi apátság birtokában volt. Az 1910-es években még Zamárdi része volt Szántód-puszta néven.

Szántód 1997-ben alakult önálló községgé, addig Zamárdi közigazgatása alatt volt.

Címere

[szerkesztés]

Szántód község címerét Gergely Árpád festő és grafikus tervezte, 1996-ban.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1998–2002: Dr. Karabinszky Gyula (független)[5]
  • 2002–2006: Dr. Karabinszky Gyula Sándor (független)[6]
  • 2006–2010: Dolgos János (független)[7]
  • 2010–2012: Dolgos János (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2012–2014: Vizvári Attila (független)[9]
  • 2014–2019: Vizvári Attila (független)[10]
  • 2019–2024: Vizvári Attila (független)[11]
  • 2024– : Vizvári Attila (független)[1]

A településen 2012. december 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester halála miatt.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
592
594
561
692
629
610
583
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 3% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,2% görögnek, 0,2% örménynek, 0,2% szerbnek mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,6%, református 9,8%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,4%, felekezet nélküli 13% (29,8% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 84,7%-a vallotta magát magyarnak, 3% németnek, 0,3% görögnek, 0,2% cigánynak, 0,2% szerbnek, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,1% volt római katolikus, 7,8% református, 3,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 4,1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 8,1% felekezeten kívüli (41,5% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A Tihany – Szántód közötti rév hajója 2010-ben
  • Szántódrév: (Tihanyi u.)
  • Szántódpuszta: Majorsági Múzeum [1]
  • Szántódpuszta: Szent Kristóf-kápolna
  • Szántódpuszta: Régi temető
  • Szántód: Szent Kristóf-szobor [2] Archiválva 2016. március 10-i dátummal a Wayback Machine-benKöztérkép
  • Szántód: Kossuth-szobor [3]
  • Szántód: Kereszt
  • Szántód: Fenyveserdő kilátó-domb [4]

Híres szántódiak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Szántód települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
  2. Helyi önkormányzat | Tihany. (Hozzáférés: 2022. november 8.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere (Kaposvár, 1984 24. p.)
  5. Szántód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. Szántód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. Szántód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. Szántód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. a b Szántód települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. december 9. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  10. Szántód települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  11. Szántód települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  12. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  13. Szántód Helységnévtár
  14. Szántód Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.
  • [www.szantod.hu/dox/ren11.doc Címere]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Szántód
A Wikimédia Commons tartalmaz Szántód témájú médiaállományokat.

Közösségi oldalak-klubok

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy