Ugrás a tartalomhoz

Szent Özséb-barlang

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Özséb-barlang
A Szent Özséb-barlangban lévő Eső-terem
A Szent Özséb-barlangban lévő Eső-terem
Hossz900 m
Mélység82 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés82 m
Tengerszint feletti magasság692 m
Ország Magyarország
TelepülésPilisszentkereszt
Földrajzi tájPilis hegység
Típuskeveredési korróziós
Barlangkataszteri szám4840-208
Elhelyezkedése
Szent Özséb-barlang (Kesztölc-Pilisszántó)
Szent Özséb-barlang
Szent Özséb-barlang
Pozíció Kesztölc-Pilisszántó térképén
é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 18° 51′ 15″47.710900°N 18.854250°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 18° 51′ 15″47.710900°N 18.854250°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Özséb-barlang témájú médiaállományokat.

A Szent Özséb-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pilisszentkereszten található. A Pilis hegység harmadik leghosszabb barlangja az Ariadne-barlangrendszer és az Ajándék-barlang után.

Földrajzi helyzet

[szerkesztés]

A Szent Özséb-barlang a Pilis hegy fennsíkján lévő Nagy-Szoplák csúcs közelében, 692 méter tengerszint feletti magasságban, a Kétbükkfa-nyeregtől másfél kilométerre, a Duna–Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett területén, Pilisszentkereszt külterületén nyílik. A bejárat a karsztvízszint felett körülbelül 570 méter magasságban található. Ez alapján Magyarországnak a legmélyebb, még ismeretlen barlangrendszere lehet itt. A csévi-szirti Ariadne-barlangrendszer innen délnyugati irányban, másfél kilométerre található.

Leírás

[szerkesztés]

Dachsteini mészkőben alakult ki. A hossza 900 méter, a mélysége 82 méter. Jelenleg is aktívan kutatott barlang. A barlang egy ajtóval van lezárva. A szűk, függőleges, csőszerű bejárati része 10 méter mélységben egy nagy terem tetejébe torkollik. A barlang bejárásához a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges.

Kialakulás

[szerkesztés]

A barlang dachsteini mészkőben keletkezett körülbelül fél-egymillió éve, és a nagy termek helyét valószínűleg a meredek vetősíkok jelölték ki. A pleisztocénben a környék feltöltődéséből Pilis hegynek csak a teteje emelkedett ki. A Dunántúli-középhegység felől a mélykarsztban áramló víz itt (is) talált magának utat a felszínre. A termálvízben a keveredési korrózióval kioldódott járatok a hegy kiemelkedése során légteressé váltak, ekkor a felszín közelsége miatt a légteres járatok mennyezetén a páralecsapódás során gömbfülke-füzérek indultak növekedésnek. A jégkorszak során az átmenő huzat hatására a falak sok helyen szétfagytak, járatok nyíltak össze, és az omladék álfenekeket képezve járatokat zárt el. A korábban képződött cseppkövek valamint a hévizes eredetű kiválások nagy része megsemmisült. A minden barlangban jellemző agyagdombokat kőtörmelék takarta be. A jégkorszak óta helyenként kicsi, fiatal cseppkövek növekedtek, máshol viszont a lecsorgó, oldóképes víz csipkésre korrodálta a falakat.

Kutatástörténet

[szerkesztés]

2003 januárjában, egy hideg szombaton a Szent Özséb Barlangkutató Csoport tagjai, akiket Slíz György vezetett, felmentek a havas Pilis hegyre, hogy új barlangot keressenek. Valószerűtlenül gyorsan találtak is egy kis foltot, ahol elolvadt hó, ami egy ismeretlen barlang legbiztosabb jele. A barlang a magyar Pálos rend alapítójáról, Boldog Özsébről lett elnevezve, megelőlegezve a szentté avatását, Szent Özséb-barlang névre. Rögtön kikapartak egy lyukat, és az abba bedobott kő visszhangozva pattogott le a mélybe. Később szerszámokkal mentek vissza és egy nagy kő leemelése után meg is nyílt a barlang. Szűk csőjárat vezetett lefelé, ami egy hatalmas terem tetejébe torkollt. Ekkor tárult fel az Eső-terem és a Meander. Következő alkalommal egy nagy kőomlás keretében jutottak le a Pele-lejtőn a Kókusz-bányáig 60 méter mélységbe.

Ezek után a barlang további részei célzott kutatásnak köszönhetően lettek feltárva. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Pilis hegységben található Szent Özséb-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Pilis hegységben lévő Szent Özséb-barlang fokozottan védett barlang. 2005-ben komoly omlasztások árán a Csapolt-terembe sikerült feljutni.

A 2006. évi MKBT Tájékoztatóban közölve lett, hogy a Pilis hegységben elhelyezkedő Szent Özséb-barlang fokozottan védett barlang lett. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Pilis hegységben elhelyezkedő Szent Özséb-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2008-ban pedig 15 méternyi ásást követően az alsó szintet, a Pentenáriumi-szakaszt fedezték fel. 2012 augusztusában egy megérzést követve sikerült a Vastyúk-ágat feltárni.

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 2012. évi barlangnapján az egyik, barlangtúrázásra ajánlott barlang volt a Szent Özséb-barlang, amelyben csak elektromos lámpával lehetett közlekedni. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Szent Özséb-barlang (Pilis hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Szent Özséb-barlang (Pilis hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Szent Özséb-barlang (Pilis hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Képgaléria

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
  • Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20922. old.
  • Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6370. old.
  • Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
  • Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2340. old.
  • Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
  • Slíz György: Szent Özséb-barlang. In: Slíz György: Felfedezések a föld alatt. Magyarország új barlangjai 2003–2013. Budapest, 2014. 106–121. old. ISBN 9789630884730
  • Slíz György: 120 méter mély a Dinó-rejtek (avagy a Kiss Péter-barlang). MKBT Tájékoztató, 2020. május–június. 11. old.
  • Szervezők: Barlangnap 2012. MKBT Tájékoztató, 2012. május–június. 5. old.
  • Takácsné Bolner Katalin: Jogszabályi változások. MKBT Tájékoztató, 2006. január–február. 18. old.

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy