Ugrás a tartalomhoz

Vaskapui Bivak-barlang

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaskapui Bivak-barlang
A Vaskapui Bivak-barlang bal oldali bejárata
A Vaskapui Bivak-barlang bal oldali bejárata
Hossz16 m
Mélység1 m
Magasság2 m
Függőleges kiterjedés3 m
Ország Magyarország
TelepülésPilisszentkereszt
Földrajzi tájPilis hegység
Típusfreatikus eredetű
Barlangkataszteri szám4840-138
Elhelyezkedése
Vaskapui Bivak-barlang (Magyarország)
Vaskapui Bivak-barlang
Vaskapui Bivak-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 42′ 00″, k. h. 18° 52′ 34″47.700056°N 18.876222°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 00″, k. h. 18° 52′ 34″47.700056°N 18.876222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaskapui Bivak-barlang témájú médiaállományokat.

A Vaskapui Bivak-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pilis hegységben, Pilisszentkereszten található egyik barlang. A barlang turista útikalauzokban is ismertetve van.

Leírás

[szerkesztés]

A Vaskapui Bivak-barlang Pilisszentkereszt külterületén, fokozottan védett területen található. A 16 m hosszú barlang a Vaskapu-szikla Nagy-sziklakapujától D-re, 10 m-re helyezkedik el. A felső triász dachsteini mészkőben freatikus körülmények között létrejött barlangnak két bejárata van, de a bejáratok közötti átjárást egy járhatatlan szálkőszűkület akadályozza. A barlang majdnem vízszintes, kényelmesen járható folyosóját korróziós mikroformák és hidegvizes borsókövek díszítik. A barlang teljesen száraz, kitöltése pedig avar, humusz és kevés kőzettörmelék. A barlang 3–5 személy számára kényelmes bivakhely, melyet a gyakran idelátogató sziklamászók rendszerint ki is használnak. A könnyen megközelíthető barlang engedély nélkül, barlangjáró alapfelszerelés használatával bejárható.

1990-ben volt először Vaskapui Bivak-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Bivak-barlang (Kraus 1997) és Vaskapui Róka-lyuk (Kárpát 1990) neveken is.

Kutatástörténet

[szerkesztés]

Az 1913-ban megjelent, Pilisszentkereszt és környéke című könyvben az olvasható, hogy a Vaskapu nagyobbik kapujának tövénél van egy befelé szélesedő üreg, mely jó menedékül szolgálhat az időjárás viszontagságai ellen (esetleg éjjel is). A Turisták Lapja 1931. évi évfolyamában publikált, Bekey Imre Gábor által írt tanulmányban szó van arról, hogy a Csévi-barlang ásatása után a Pilis hegység többi barlangjában az ősember utáni kutatás már nem tűnt észszerűnek. A Vaskapu két nyílása alatt lévő kis barlangban azért nem, mert az csak földrajzi érdekességű barlang. A Kadić Ottokár által írt, 1952-ben befejezett kézirat szerint a Vaskapu nagy kapujának belsejéből egy szűk, kanyargós rókalyuk indul a hegybe.

Az 1967-ben publikált, Pilis útikalauz című kiadványban meg van említve, hogy a Vaskapu nagyobbik nyílású sziklakapujának aljában van egy kis oldalüreg. Az 1974-ben megjelent, Pilis útikalauz című könyvben meg van ismételve az 1967-ben kiadott útikalauzban lévő, Vaskapui Bivak-barlangra vonatkozó utalás. Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által összeállított kéziratban szó van arról, hogy a Pilisszentkereszten lévő Vaskapu alsó kapujának tövében van egy kis barlang. 1989. decemberben Kárpát József, Gyombolai Gábor és Madár Marianna mérték fel a barlangot, majd a felmérés felhasználásával elkészült a Vaskapui Bivak-barlang alaprajz térképe és keresztmetszet térképe. A térképek 1:100 méretarányban mutatják be a barlangot. Az alaprajz térképen megfigyelhető a keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. A térképlapon jelölve van az É-i irány.

A Kárpát József által 1990-ben írt kézirat szerint a Vaskapui Bivak-barlangnak (Pilisszentkereszt) a Nagy-sziklakaputól (Vaskapu) D-re, 10 m-re, kb. 20 m-es sziklafal tövében van a bejárata. A gyakorlatilag vízszintes barlang 8 m hosszú. Dachsteini mészkőben jött létre a derékszögben jobbra elkanyarodó, kényelmesen járható folyosó, melynek falait hidegvizes eredetű borsókövek és korróziós eredetű mikroformák díszítik. A teljesen száraz barlang kitöltése avar, humusz és némi kőzettörmelék. A barlang elején nyílik egy omladékos oldalüreg. Kb. 3–5 fő kényelmesen tud táborozni (bivakolni) benne. A kéziratba bekerültek a Vaskapui Bivak-barlang 1989-ben készült térképei.

A Vaskapui Bivak-barlang jobb oldali bejárata

A Vaskapui Róka-lyuk (Pilisszentkereszt) még nem volt leírva eddig. Ennek a barlangnak a Nagy-sziklakapu D-i pillérének tövében van az 1 m magas és 0,6 m széles bejárata. Beszűkül enyhén kanyargó, 2,5 m hosszú járatának vége. A képződménymentes, száraz üreg kitöltése avar, humusz és némi kőzettörmelék. Vége megközelíti a Vaskapui Bivak-barlang végpontját, de a szálkőben lévő szűkület és a kitöltés miatt nem lehetséges az átjárás.

Az 1991-ben napvilágot látott útikalauzban meg van ismételve az 1974-es útikalauzban található, Vaskapui Bivak-barlangra vonatkozó utalás. A Kárpát József által 1991-ben írt összeállításban meg van említve, hogy a Vaskapui Bivak-barlang (Pilisszentkereszt) 8 m hosszú és 0 m mély, a Vaskapui Róka-lyuk (Pilisszentkereszt) pedig 3 m hosszú és 0 m mély. 1997. május 4-én Regős József kiegészítette az 1989-ben rajzolt alaprajz térképet.

1997-ben Kraus Sándor rajzolt olyan helyszínrajzot, amelyen a Vaskapu barlangjainak földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon látható a Vaskapui Bivak-barlang (Bivak-barlang) földrajzi elhelyezkedése. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy az 1997 előtt is ismert, nem önálló és veszélyeztetett Vaskapui Bivak-barlangnak volt térképe 1997 előtt. A jelentésbe bekerült az 1997-ben készült helyszínrajz. A 2005-ben megjelent, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban szó van arról, hogy a Magyar Hegymászó Oktatók Egyesülete a Pilis hegységben lévő Vaskapu sziklamászó-iskolájában, a Bivak-barlangtól balra, a fal élén vezető mászóút közepét átmetsző párkánynál elhelyezett egy kis rézlapot Elsik Álmos emlékére.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Bekey Imre Gábor: A pilisi hegyvidék barlangjai. Turisták Lapja, 1931. szeptember. (43. évf., 9. sz.) 258. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
  • Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat. Budapest, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.) (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
  • Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 29. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
  • Kadić Ottokár: A Kárpáti medence barlangjai. 1. rész. Kézirat. Budapest, 1952. 308. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
  • Kárpát József: A Pilis barlangjai. Kézirat, 1990.
  • Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. 7. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. 28., 29. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 28. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
  • Miczek György szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Budapest, Sport, 1991. 37. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 26–46. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
  • Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 125. old.
  • Szücs Gyula: Pilisszentkereszt és környéke. Budapest, 1913. 46–47. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
  • –: Vaskapui Bivak-barlang leírás. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy