Szent Lambert
| Szent Lambert | |
 | |
| Szent Lambert vértanusága | |
| püspök | |
| Születése | |
| 633 vagy 636 Maastricht | |
| Halála | |
| 705.? szeptember 17. Liège közelében | |
| Tisztelete | |
| Egyháza | Római katolikus egyház |
| Tisztelik | Római katolikus egyház |
| Sírhely | Hollandia |
| Ünnepnapja | szeptember 17. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Lambert témájú médiaállományokat. | |
Szent Lambert vagy Landebertus (kb. 633/636 – kb. 705.[1] szeptember 17.) előbb Tongeren, majd 675-től haláláig Maastricht püspöke volt. Halálának éve nem ismert, de szeptember 17-én, Liège városa közelében fekvő házában szenvedett vértanúságot.
Élete és munkássága
[szerkesztés]Szent Lambert életével kapcsolatban a legfontosabb forrás a „Vita Landiberti episcopi Traiectensis vetustissima” című lectio.[2] A lectio nem hivatalos életrajz vagy történeti munka, hanem liturgikus irat, ezért valószínűleg a szent ünnepnapján, szeptember 17-én olvastak fel ebből a híveknek. Ez a lectio valamikor 727 és 743 között[3] keletkezett, tehát írója nem találkozhatott személyesen Lamberttel, de az elbeszélés valószínűleg Lambert kortársainak és személyes ismerőseinek elbeszélésén alapul. Maga az irat scripta latina rustica nyelven keletkezett, amely az egyik átmeneti nyelv volt a klasszikus latin és a korai romance nyelvek között. A „rusztikus” elnevezés arra utalt, hogy a köznép is megértette, vagyis a misék alatt a hivatalos latin helyett használták. Bár írója nem ismert, de Szt. Lambert Vita-ja egy korábbi elbeszélésen, a Szt. Eloi életét elbeszélő Vita Sancti Eligii-n alapul. A Frank királyság idejében széles körben elterjedt szokás volt a népszerű vallásos iratok másolása, kiegészítve pár eredeti, de általában sztereotipikus életrajzi részlettel.[4]
A Vita bevezetése nagyszerűen festi le a szent családi hátterét: „A nagyszerű Lambert püspök Maastrich városában született, ahol gazdag földbirtokosok jó keresztény családjában nevelkedett.”[5] Kortársaihoz, Eloi, Arnulf és cahors-i Didier püspökökhöz hasonlóan Lambert is a frank „nemesi papság” köreihez tartozott. Ez a réteg igyekezett a frank királyságokban magához ragadni a régi, római hódítás alatt kialakult arisztokrácia által élvezett társadalmi és politikai pozíciókat.
669-670 körül Lambertet apja az akkori maastrichti püspök, Theodard védnöksége alá helyezi, az ifjú a püspök irányítása alatt elsajátítsa „az udvari etikett alapjait, a vallási dogmákat és a szerzetesi élet szabályait”.[6]
A szöveg később úgy festi le Lambert-et, mint „jóképű, erős és életvidám, igen mozgékony és csatában bátor, elméje tárgyilagos, tartása elegáns, jótékonyságában, tisztaságában és alázatában igen állhatatos, egész életét a tanulmányoknak szentelte” Mint a szövegből is látható, a leírás sikeresen vegyíti a korabeli vallási és lovagi erényeket.[7]
Lambert családja révén kapcsolatban állt Hugobert-rel, aki Austrasia királyainak majordomusa volt III. Theuderich és III. Childebert alatt, illetve Plectrude-del, Austrasia, Neustria és Burgundia majordomusának feleségével, azaz szoros szálak fűzték a frank királyságot ténylegesen, a király nevében irányító tisztviselőkhöz.
A korabeli meroving társadalomban nem volt ritka az előkelők erőszakos halála, ez alól nem voltak kivételek a korabeli egyházi tisztviselők sem. Valamikor 669-675 között Lambert pártfogója, Théodard liège-i püspök tisztázatlan körülmények között gyilkosság áldozata lett. A meroving uralkodó, II. Childerich tanácsadói javaslatára Lambertet nevezte ki a megüresedett püspöki pozícióra.[8]
Száműzetése
[szerkesztés]675-ben Childerich királyt meggyilkolták, ezzel egyidőben korábbi majordomusa, Ebroin, akit éppen a király parancsára száműztek, megszökött és Austrasia uralkodójának támogatásával Neustria és Burgundia uralkodója lett, jogilag III. Thierry nevében. Az Austrasia királyságot ekkor II. Dagobert uralta (676-679 között), Wulfoald gróf támogatásával, aki korábban Childéric egyik legjelentősebb tanácsadója volt.
Feltehetően a zűrzavart kihasználva és Ebroïn aktív támogatását élvezve pártfogoltja, Pharamond (v. Faramundus) elkergette Lambertet és hét évig mint Tongeren-Maastrich püspöke uralkodott. Míg korábban a legtöbb történész támogatta azt a verziót, miszerint Ebroin jelentős szerepet játszott Lambert elmozdításában, mivel utóbbit szoros szálak fűzték a korábbi királyi családhoz. A legújabb kutatások szerint azonban éppen fordítva történhetett. Lambertet Austrasia királya, Dagobert és Wulfoald mozdították el ebből a pozícióból, mert azt gyanították, hogy túl közel áll Ebroin-hoz, akit Childerich meggyilkolásával gyanúsítottak.[9]
Lambert a staveloti apátságba vonult vissza hét évre. Valamikor 675 és 682 között Pharamondot mozdították el a püspöki székből és „Maastricht tartománya, a papság és a lakosság kérésére” Herstali Pipin ismét Lambertet nevezte ki maastrichti püspöknek.[10] Bár Lambert visszatérésének pontos időpontja nem ismert, de feltehetően csak Ebroïn (†680), II. Dagobert (†679), Wulfoald (†kb. 679) halála után volt erre lehetősége.[11]
Visszatérése után Lambert igyekezett keresztény hitre téríteni a Frank birodalom északi részein élő népeket, a Meuse folyó völgyében és az Ardennekben élő pogányokat, feltehetően Pipin hadjáratával egyidőben, amelyet a frízek ellen indított. Lambert módszerei meglehetősen egyszerűek voltak, a Vita szerint „számtalan templomot és bálványt rombolt le”.[12]
Halála és vértanúsága
[szerkesztés]Lambert halálát nem a régi viszályok, hanem áttételesen az erőszakos térítés miatt feltörő feszültségek okozták. Két testvér, Gallus és Rivaldus, megtámadták Lambertet és kíséretét, akiknek sikerült levágni a támadókat. Gallus és Rivaldus Pipin testőrségének vezetője, Dodon vér szerinti rokona volt. A frank királyságban uralkodó politikai zűrzavar miatt nem volt ritka a magánhadseregek kialakulása és Dodon egyike volt azoknak, akik fegyveres szolgálataikat a nemesurak szolgálatában ajánlották (szemben a korabeli hűbéresi kapcsolatokkal).
Dodon bosszút esküdött Lambert ellen és a testőrséggel Liège városában menetelt.[13] Lambert ekkor a városhoz közeli birtokán tartózkodott, ahol Dodon és fegyveresei a püspököt és egész kíséretét bekerítették Lambertet. A támadás kezdetén Lambert kardot fogott, de később megesküdött, hogy nem fogja más életét kioltani és eldobta a fegyvert. A támadók behatoltak a házba és mindenkit lemészároltak, akivel találkoztak. Egyikük felmászott a tetőre, elmozdította a cserepeket és így talált rá a szobájában imádkozó Lambertre, akit lándzsájával leszúrt.
A gyilkosság szeptember 17-én történt, bár az év nem ismert, de valószínűleg 705 előtt történt.[14]
A katolikus egyház által elfogadott és terjesztett változat szerint[15] Lambert a házasság szentségének védelmében halt meg. Pipin ugyanis Plectrude-t vette feleségül, de mellette szeretőt is tartott, Alpais-t.[16] Mivel senki sem merte a király szemére vetni a házasságtörést, Lambert magára vállalta ezt a feladatot. Alpais, attól tartva, hogy a király megfogadja Lambert intelmeit és elűzi, testvéréhez, Dodonhoz fordult, aki a Szent Kozma és Damján templomban meggyilkoltatta a püspököt.
Lambert földi maradványait szolgái Maastrichtba vitték és szülei, Aper és Herisplindis sírjába temették.[15] Valamikor 714 és 723 között utódja, Szent Hubertusz exhumálta Lambert maradványait és Liège-be helyezte el azokat, ahol a főteret a mai napig Place Saint-Lambert-nek hívják.
Szt. Lambert és Szt. Hubert
[szerkesztés]Hubert vagy Hubertus (a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje) fiatalkorában Neustria királya, III. Theuderich párizsi udvarában nevelkedett. A majordomus, Ebroin azonban a legtöbb nemest elüldözte, és az ifjú Hubert is az Austrasiai királyság metzi udvarába menekült. A metzi majordomus, Pippin, szívélyesen fogadta Hubertet, és udvarmesterré nevezte ki. Hubert 682-ben vette feleségül Floribanne-t, a leuveni herceg lányát, aki azonban fiuk születése után meghalt. Hubert ekkor visszavonult az udvari élettől és korábbi nagy szenvedélyétől, a vadászattól. A rákövetkező év nagypéntekén Hubert mégis vadászni indult, és a legenda szerint[17] egy gyönyörű szarvast pillantott meg, agancsai között fénylő kereszttel. A szarvas tanácsára felkereste Maastricht püspökét, Lambertet és annak irányításával papnak tanult, rövidesen felszentelték és rövidesen Lambert egyik legfőbb segítője lett.
A legenda szerint 708-ban Hubert zarándoklatra indult Lambert tanácsára és éppen Rómában tartózkodott, amikor Lambertet meggyilkolták. A szent legendája szerint a pápa látomásban értesült a gyilkosságról és ugyanez a látomás sugallta, hogy Hubertet nevezze ki a megüresedett püspöki székbe. Hubert maga is kereste a mártíromságot, de számos kísérlete sikertelen volt. 720-ban egy látomás alapján Szt. Lambert tartományait Liège városába vitette, ahol megalapította a liègei püspökséget.
Ünnepnapja
[szerkesztés]Szt. Lambert napját szeptember 17-én ünnepli a katolikus egyház, elsősorban a Németalföldön jelentős ünnepnap. Először a 8. századtól ünnepelték a frank birodalom területén, Vesztfáliában és Hollandiában ma is megtartják. A 12. századtól Freiburg im Breisgauban őrizték fejereklyéjét, amit 1794-ben a mauzóleummal együtt elpusztítottak a francia köztársaság csapatai.
Münster városában a Lambertusfest két hétig tartó népünnepély, melynek csúcspontja szeptember 17-én van. A gyerekek faágakból "Lambertus" piramist építenek, amit lámpákkal diszítenek és a szent életét megörökítő dalokat énekelnek (Lambertussingen).
Magyarországon kevéssé ismert szent. I. Béla király fia a Lampert nevet viselte. A Szelepcsényi-kódex számon tartja, de Szent Lambert kultusza csak az Árpád-házi uralkodók korára jellemző. Utána már csak a somlóvásárhelyi monostor, továbbá a Lampérth, Lompérth családnév emlékeztet rá. Beregszásznak Lampértháza volt a középkori neve, Oláhpatak település régi neve pedig Lamperfalva (németesen Lampertsdorf). Ez utóbbi települést Ila Bálint szerint dobsinai német bányászok alapították. Az 1770-ben épült rábagyarmati templom védőszentje (patrónusa) 1950-ig.[18]
Egyéb
[szerkesztés]Szt. Lambert a védőszentje a németországi Freiburg és Lambrecht in der Pfalz városoknak, a földműveseknek, sebészeknek, sebkötőzőknek és fogorvosoknak. A népi bölcsesség szerint ha Szt. Lambert napja tiszta, napos, akkor az új évben száraz, napos időre lehet számítani; ha Szt. Lambert esős, akkor a következő tavasszal sok csapadékra kell számítani.[19]
Szt. Lambertről nevezték el:
- Cathédrale Saint-Lambert-et-Notre-Dame, Liège katedrálisát
- Place Saint Lambert, Liège főterét
- Woluwe-Saint-Lambert kerületet, Brüsszel
- A Sint Lambertus főiskolát
Belgiumban összesen 48 templomot neveztek el a szent után[20] és Szt. Lambert a védőszentje az alábbi belga településeknek:[21]
- Alt-Hoeselt
- Beurs
- Bevingen
- Cerfontaine
- Corroy-le-Château
- Eindhout
- Ekeren
- Feneur
- Geistingen
- Gestel
- Grobbendonk
- Grote Spouwen
- Heist-op-den-Berg
- Hendrieken
- Hermalle-sous-Argenteau
- Herstal
- Hormaal
- Jemeppe-sur-Meuse
- Jemeppe-sur-Sambre
- Kessel
- Le Rœulx
- Lixhe
- Neerharen
- Neeroeteren
- Nudorp
- Opheers
- Opglabbeek
- Rachamps
- Senzeilles
- 's Gravenvoeren
- Stokkem
- Tongeren
- Val-Saint-Lambert
- Veldwezelt
- Wangenies
- Westerlo
- Wonck
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Biografisch-Bibliografisches Heiligenlexikon: Heilige Lambert (in German)
- Ökumenisches Heiligenlexikon: Lambert (in German)
- Catholic Encyclopedia: „Saint Lambert”
- Ökumenisches Heiligenlexikon: Lambert in the reign of Dagobert II (in German)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.abbamoses.com/months/september.html Archiválva 2010. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben ld. szeptember 17.
- ↑ Az irat elektronikusan elérhető a www.brepolis.net Archiválva 2007. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben oldalon.
- ↑ Trésor de la Cathédrale de Liège. [2007. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 26.)
- ↑ Woluwe-Saint-Lambert / Sint-Lambrechts-Woluwe (Municipality, Region of Brussels-Capital, Belgium)
- ↑ "Le glorieux pontife Lambert était originaire de la ville de Maastricht. Il fut nourri par des parents riches en domaines au sein d'une famille convertie depuis longtemps au christianisme où figuraient des comtes respectés ". Forrás: [1] Archiválva 2007. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ "…afin qu'il soit instruit, à la cour royale, des dogmes divins et de la discipline monastique.". Forrás: [2] Archiválva 2007. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ "était extraordinairement beau, qu'il était fort et vif, très agile, vigoureux dans la guerre; l'âme sereine, la stature élégante; ferme dans la charité, la chasteté et l'humilité, il se consacrait à l'étude". Forrás: [3] Archiválva 2007. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ [4] Archiválva 2007. november 13-i dátummal a Wayback Machine-ben és [5] Archiválva 2007. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ A Vita nem közöl semmilyen információt erre az epizódra vonatkozóan, csak annyit közöl, hogy Lambertet „gonosz és hamis” pletykák ("d’iniques et faux conseils ") alapján távolították el posztjáról.
- ↑ A Lambert és Pharamond közötti vetélkedés valószínűleg véletlen, hanem a két igen befolyásos család közötti viszályra utal.
- ↑ Trésor de la Cathédrale de Liège. [2007. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 26.)
- ↑ "Il détruisit là-bas un grand nombre de temples et d’idoles". Forrás: http://www.tresordeliege.be/fr/documents/stlambert-2.html Archiválva 2007. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ "vers le village dont le nom est Liège, situé sur le fleuve qui s’appelle Meuse". Forrás: [6] Archiválva 2007. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ "Le 17 septembre d'une année que nous ne connaissons pas (c'était en 705 au plus tard), Lambert, évêque de Tongres-Maastricht est assassiné dans le village de Liège où il possède une demeure "campagnarde"." Forrás: [7] Archiválva 2007. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ a b Catholic Encyclopedia: St. Lambert
- ↑ A kapcsolatból született gyermek lett később Martell Károly.
- ↑ Catholic Encyclopedia: St. Hubert
- ↑ Katolikus lexikon. [2008. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 24.)
- ↑ "Auf Lambert hell und klar
folgt ein trocken Jahr."
"Bringt Lambertus Regen,
folgt ein Herbst mit wenig Segen."[8] - ↑ kerknet.be
- ↑ Forrás: holland Wiki
Irodalom
[szerkesztés]- Philipp Engelbrecht: Divi Lamberti episcopi traiectensis, martyris & magni apud Friburgensis Brisgoicos Patroni vita. Basel 1519 (Freiburgi Egyetemi Könyvtár).
- Johann Sattler: Chronicke der Stadt Freyburg im Brisgay. Freiburg 1698 (Freiburgi Egyetemi Könyvtár)
- Wilhelm Wattenbach: Lambert, Bischof von Mastricht. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 17. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1883, 547. oldal (németül)
- Matthias Zender: Räume und Schichten mittelalterlicher Heiligenverehrung in ihrer Bedeutung für die Volkskunde. Die Heiligen des mittleren Maaslandes und der Rheinlande in Kultgeschichte und Kultverbreitung. Düsseldorf 1959, 27–60. oldal
- Matthias Werner: Der Lütticher Raum in frühkarolingischer Zeit – Untersuchungen zur Geschichte einer karolingischen Stammlandschaft. Göttingen 1980, 241–318. oldal
- Basilius Senger: Lambert. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 13. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 1982, ISBN 3-428-00194-X, 433.oldal (Digitalisat).
- Karl Suso Frank: St. Lambertus, der importierte Stadtpatron. In: Karl Suso Frank (szerk.): Die Zähringer in der Kirche des 11. und 12. Jahrhunderts, München 1987, 7. otdaltól
- Adriaan Breukelaar: Lambert, Bischof von Maastricht. In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL). Band 4, Bautz, Herzberg 1992, ISBN 3-88309-038-7, 1021–1022. h.
- Wolfgang Braunfels: Lexikon der christlichen Ikonographie. 7. Band, Freiburg 1994, Spalte 363 ff.
- Benoît Van den Bossche: La cathédrale gothique Saint-Lambert à Liège – Une église et son contexte, Liège 2005
- Georg Gresser: Artikel Lambert von Maastricht, in: Lexikon für Theologie und Kirche, 6. kötet, 3. kiadás. Freiburg 2006, 618. h.
- Hans Georg Wehrens: Die Stadtpatrone von Freiburg im Breisgau, Freiburg 2007, 26. oldaltól
