Ugrás a tartalomhoz

Rábagyarmat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rábagyarmat
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Rábagyarmat címere
Rábagyarmat címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzentgotthárdi
Jogállásközség
PolgármesterLaczó András (független)[1]
Irányítószám9961
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség726 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 36″, k. h. 16° 25′ 20″46.943270°N 16.422160°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 36″, k. h. 16° 25′ 20″46.943270°N 16.422160°E
Rábagyarmat (Vas vármegye)
Rábagyarmat
Rábagyarmat
Pozíció Vas vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábagyarmat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rábagyarmat (szlovénül: Žormot, vendül: Žörmot, németül: Rupprecht) község Vas vármegyében, a Szentgotthárdi járásban.

Oklevelekben először 1157-ben szerepel. Későbbi előfordulások: 1350 Gyrmath; 1404 Gyarmath; 1548-ban szerepel Alsó- és Felsőgyarmath, 1576-ban Kis- és Nagy-Gyarmat; 1593 Utraque Gyarmat; 1620-ban Giarmath.

Fekvése

[szerkesztés]

Szentgotthárdtól 12 kilométerre keletre, a Rába termékeny völgyének déli peremén, a Vasi-Hegyhát erdeinek tövében fekszik. A 8-as főút közelében fekszik, ahonnan Rátótnál letérve, a 7461-es úton, mintegy 3 kilométer távolságban érhető el. A legközelebbi vasúti megállóhely Rátóton van, a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon (Rátót megállóhely). A Rábagyarmat és Rátót közötti Rába-híd a 20. században épült, addig csak néhány gázló és a vízimolnárok ladikjai biztosították az összeköttetést. Gazdasági kapcsolatok a falut szinte kizárólag csak Szentgotthárdhoz kötötték. A 20. század közepétől megindult autóbusz-közlekedés útvonala (Szentgotthárd vasútállomás - Rábagyarmat) is erre utal. Közigazgatásilag a 19. századig a Németújvári járáshoz tartozott, a Pallas nagy lexikona 1895-ös vármegyetérképén már a Szentgotthárdi járás része. A 20. század második felében egy ideig a Körmendi járás része volt.

A földrajzi viszonyaira jellemző, hogy a Rábától délre fekvő falu főutcájának házai felkúsznak a két magaslat által közrefogott völgybe: jellegzetes völgyfalus (soros) településformát alkotva. A Rábától és a falutól délre, a folyóval párhuzamosan húzódó magaslat a Vasi-Hegyhát, vízválasztó: a déli lejtőjén fakadó vizek a Zalába és néhányan a Murába tartanak. A Gyarmat főutcáján folyó patak és a környék minden vízfolyása a Rábát célozza meg. A Hegyhát déli részén terül el az Őrség, ami nem csak néprajzi egységet jelent. Egykor a terület lakói nemesi előjogokat kaptak cserébe a határok védelméért, őrizetéért. Az Őrség községei zárt közösséget alkottak egészen 1848-ig. A szabadságharc elbukása és az 1867-es kiegyezés után a terület önállósága megszűnt, de különleges kultúrája tovább élt és a szomszéd vidékekre, így a Rába völgyére is hatással volt. A gyarmatiak nem ritkán őrséginek vallják magukat.

A két háború között sok fővárosi család nyaralt itt. A táj szubalpin klímája és a környék csendje vonzotta ide a városiakat. A mozgalmas életnek 1950-ben a határsáv meghirdetésével együtt járó korlátozások bevezetése vetett véget.

Története

[szerkesztés]

Már az őskorban is lakott hely volt. Az ókorban a kelták lakták a vidéket, majd a római hódítás után az 1. századtól római őrhely. A templom 1960 utáni átépítésekor az Árpád-kori maradványok között találtak e korból datálható köveket. Állandóan lakott a népvándorlás óta. Nagy Károly frank birodalmának keleti, az avarokkal határos, túlnyomórészt szlávok lakta végein, a határok védelmére bajor és frank telepeket hozott létre. Ezek a honfoglaló magyarok elől nyugat felé húzódtak, de - különösen a magyarság által el nem foglalt területeken - Bajorország irányából folyamatos volt a betelepülés. A honfoglalás után a nyugati gyepű egyik katonai őrhelye létesült a Rábától délre húzódó dombokon. A történészek szerint a falu neve a Kürt-Gyarmat honfoglaló törzsre vezethető vissza.

Rábagyarmatot először 1157-ben említik, mint a németújvári bencés apátság egyik birtokát. A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183 évi alapító levelében, mint a birtok egyik legkeletibb majorja szerepelt, s a 20. század közepéig a rend birtokolta a földesúri jogokat. Ez az oka annak, hogy nincs és nem is volt a faluban nemesi kúria, udvarház, kastély. A III. Béla által behívott, alapító cisztercieket utoljára Anjou Lajos erősítette meg jogaikban 1347-ben: …az apátság és annak apátjai, konventje és jobbágyai, mint saját közvetlen védnökük a király oltalma alatt állók, csakis az országbíró elé … idézhetők. A szövegben szereplő jobbágyok között voltak a gyarmatiak, akiket minden egyéb igazságszolgáltatás alól kivont e királyi rendelet.

Amikor 1777-ben Mária Terézia rendeletére megalapították a szombathelyi egyházmegyét, az apátság birtokai (köztük természetesen Gyarmat is) a ciszterciek kezelésében maradtak. A kiegyezés után, 1877-ben az apátság beolvadt a zirci központtal működő magyarországi egyesített ciszterci apátságba és azóta a gyarmati uradalom birtokosa Zirc apátura. A második világháború után az egyházi birtokok államosításával ez a jog csupán a templom és a parókia területére korlátozódik. A plébánia jelenleg a szombathelyi püspökség irányítása alatt működik, s a plébánosa látja el a nemrég felépített csörötneki templom szolgálatát is.

A vidék a magyar megtelepedés határán, Stájerország és Burgenland szomszédságában található, s a honfoglaláskor a német népességen kívül szlovén (vend) települések is voltak a vidéken. Később német, horvát betelepítések is történtek, s a viszonylag kis távolságra fekvő falvak között a házassági kapcsolatok, elvándorlások egy-egy községen belül is kevert népességet eredményeztek. A gyarmati anyakönyvekben vegyesen szerepelnek a különböző eredetre utaló családnevek: a szlovén Dancsecs, Mesics, Ivancsics, Szukics illetve német Pránder, Siklér (Schickler), Hujber (Huiber-Huibert), Köbli, Pencz és természetesen a magyar Huszár, Kovács, Dolgos, Pethő, Benczik (=Pencz?) stb. Igaz, a monográfiák Rábagyarmatot mint magyar falut említik, de ilyenkor egyrészt a többségre utalnak, másrészt a népszámláláskor rögzített „vallomást” veszik alapul. Pável Ágoston neves vas vármegyei történész, nyelvész és néprajzkutató szerint a vend nyelvet használó valamikor szlovén etnikum jelenléte a családnevek és falu szlovén neve alapján kimutatható. A szentgotthárdi ciszterci szerzetesek szláv földművesekkel népesítették be a falvaikat. Pável és más kutatók szerint nyilvánvaló, hogy a szlovén területek a környéken kiterjedtebbek lehettek a mostaninál, ezért Rábagyarmat is éppúgy a Vendvidék részének tekinthető, akárcsak más szomszéd települések, mint Rönök, vagy Csörötnek. A magyarság-tudat azonban mind a viseletben, mind az építészetben, a népszokásokban, a nyelvhasználatban tetten érhető. A millenniumi monográfiák szerint az iparosodás és a gotthárdi német lakosság szokásai azonban kivédhetetlenül begyűrűztek a falu és minden szomszédos település életébe. A második világháborút követően pedig a környék az ország többi részeihez hasonlóan beolvadt a nagyvilágba: a motorizáció, a farmer nadrág, a rágógumi, a hamburger, a Coca-Cola megtette hatását. A 20. század közepén még őrizte a falu a hagyományt, de egy füstös konyha kivételével ma már minden lakóházat modernizáltak, a paticsfalú épületeket lebontották, a rakott tűzhelyeket rezsóra, a kemencéket, cserépkályhákat cirkóra, etázsra cserélték. A mezőgazdaságot gépesítették, a vidékre jellemző bakhátas földművelést a modern agrotechnológia váltotta fel.

Vas vármegye az ország többi területéhez képest eléggé sűrűn lakott volt. A 19. században 70-80 lakos élt egy négyzetkilométeren, s ezzel a megye a 3. helyet foglalta el az országban. Az ugyancsak ebből az időből származó adatok szerint átlag kb. 600-an laktak községenként, így azok határa is igen csekély, átlag 9 négyzetkilométer volt. Ezért országos viszonylatban a megye úgynevezett aprófalvas térségnek számított. Az 1880-as adatok szerint Gyarmaton 997 lakos élt a falu 179 házában. Összehasonlításul néhány környező település: Csörötnek 871 lakos/138 ház; Rátót: 205/32; Gasztony: 806/119; Magyarlak: 516/104; Kethely: 456/80; Vasalla: 552/78; Pinkamindszent: 791/119. Itt pedig az ismert népszámlálási adatok:

Év 1686 1785 1848 1869 1890 1910 1941 1960 1990 2005
Népesség: 285 565 703 862 997 1105 1231 921 961 865

Rábagyarmat ma a műút és a vasút mellett fekvő Rátótról is megközelíthető a 20. sz. elején épült hídon. A szentgotthárdi csata-t (1664) taglaló munkák említik, hogy a Bécs felé törekvő törökök az átkelést a körmendi, a csörötneki és a gotthárdi hídon próbálták többször kierőszakolni, tehát akkor sem lehetett itt híd. Valójában ez az átkelés az augusztus 1-jén elvesztett csata után történt, miután a keresztény erők a folyó áradása miatt nem üldözték a török fősereget, ezért azok kisebb csapatokkal egy kósza kísérletet tettek még a Rába-átjáró megszerzésére, melyet a keresztény hadvezetés is kisebb német és horvát erők bevetésével gátolt meg, de ezeknek a harcoknak nem volt már nagy jelentősége. Az átkeléshez helyet kereső török had portyázói Gyarmatot is felperzselték, s a lakosságot megtizedelték. Ezt korábban a tatárok is megtették, s ezért biztos, hogy a mai vegyes névviselés nem a honfoglalás idején kialakult néprajzi összetételt tükrözi.

Az apátság gazdaságai között a Rába jobb partján vezető út biztosította a közlekedést, s ennek az útnak végállomása volt Gyarmat. A magisztrális úthálózat, még inkább a vasútvonalak kiépítése előtt nem sok értelme volt a jelentéktelen Rátóttal való összekötésnek, melyet ma is csupán a vasútállomás és az országos főútvonal tesz a gyarmatiak számára fontossá. A busz is a régi apátsági út nyomvonalán, Szentgotthárd és Rábagyarmat között közlekedik.

Az első világháború után a magyarországi szlovén önállóság hívei szerettek volna Szlovenszka krajina néven önálló területet szervezni a Vendvidékből, amely a föderális alapon megszervezett Magyarország része lett volna, vagy pedig kiszakad és tagállama lesz Jugoszláviának. A programot vezető Klekl József nem kizárólag a szlovén falvakat akarta ebbe belevonni, hanem Szentgotthárdot és más környékbeli falvakat, amelyek történelmileg és egykori népességét tekintve kötődtek a Vendvidékhez. Ebbe Rábagyarmat is beletartozott. Az 1919-ben proklamált Vendvidéki Köztársaság is területéhez kívánta csatolni a falut, de nem volt megfelelő fegyveres ereje. A politikai helyzet azonban a háború utáni zűrzavarokban mindig másképp alakult, s nem került sor a Szlovenszka krajina megteremtésére, így Rábagyarmat sem lett a krajina, vagy Jugoszlávia része.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth József (független)[3]
  • 1994–1998: Horváth József (független)[4]
  • 1998–2002: Horváth József (független)[5]
  • 2002–2006: Horváth József (független)[6]
  • 2006–2010: Horváth József (független)[7]
  • 2010–2014: Háklár Gyula (független)[8]
  • 2014–2019: Háklár Gyula (független)[9]
  • 2019–2024: Horváthné Boldizsár Borbála (független)[10]
  • 2024– : Laczó András (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
806
804
793
785
720
714
726
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 0,9% németnek mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,5%, evangélikus 0,4%, református 1,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 1,1% (15,2% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% németnek, 1,4% szlovénnek, 0,4% ukránnak, 0,3% cigánynak, 0,1% szlováknak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 65,6% volt római katolikus, 1% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,7% református, 0,3% egyéb keresztény, 2,9% egyéb katolikus, 2,8% felekezeten kívüli (25,8% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Rátótról a faluba vezető úttal szembeni magaslaton áll a középkori alapokra épített templom és a parókia. Helyén feltehetően római kori épület állt, aminek anyagát az építéskor felhasználták. Valószínű azonban, hogy a 13. század közepén épült román stílusú templom nem az első egyházi épület ezen a helyen. A gyarmatihoz hasonló majorság volt Rábakethely[13] is. Valószínűsíthető, hogy a barátok az itteni imádkozó helyeken rakták le egy-egy templom alapjait. Gyarmaton a középkori (keletelt) templom a mai bővített épület kereszthajóját alkotja. Csak a 16. században lett plébánia, s egészen napjainkig a szomszédos, templom nélküli Csörötnek szolgálatát is ellátta. A gyarmati plébániához tartozott még a két Huszászi major Csörötnek – Kondorfa között.

A templom régiségét mutatja védőszentjének ritkasága is. A maastrichti Szent Lambert (+705) kultuszát németújvári bencés szerzetesek hozták magukkal. Az egyhajós és félköríves szentélyű keletelt épületet téglából emelték, nyugati homlokzata előtt álló harangtoronnyal. Tetejét fazsindely fedte. A templom kapuja a déli oldalon nyílt. 1664-ben a törökök felégették a templomot. A romos épületet a későbbiekben raktárnak és istállónak használták, majd helyreállították. 1770-ben a hajó nyugati végfalát lebontva klasszicista stílusban megnagyobbították, és a déli oldalra új sekrestyét építettek. 1950-ben és 1955-ben a templomot teljesen átépítették. A kibővített hajó oldalfalait lebontva latin kereszt alakban új szentélyt és hajót építettek hozzá. Ily módon a korábbi templom megmaradt részeit azóta kereszthajóként, illetve oldalkápolnaként használják.

Testvérközség

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Rábagyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Rába települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Rábagyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  5. Rábagyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  6. Rábagyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. Rábagyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. Rábagyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  9. Rábagyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  10. Rábagyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  11. Rábagyarmat Helységnévtár
  12. Rábagyarmat Helységnévtár
  13. 1950 óta Szentgotthárd része

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy