Ugrás a tartalomhoz

Tab

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tab
Tab címere
Tab címere		 Tab zászlaja
Tab zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásTabi
Jogállásváros
PolgármesterNagy Gyula (független)[1]
Irányítószám8660
Körzethívószám84
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4063 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség166,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 58″, k. h. 18° 02′ 08″46.732711°N 18.035561°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 58″, k. h. 18° 02′ 08″46.732711°N 18.035561°E
Tab (Somogy vármegye)
Tab
Tab
Pozíció Somogy vármegye térképén
Tab weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tab témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tab Somogy vármegyei város, a Tabi járás központja.

Fekvése

[szerkesztés]

Tab a külső-somogyi dombvidék központi települése. Huszonnégy község tartozik a vonzáskörzetéhez.

A Balatontól délre, Siófoktól mintegy 25 kilométerre terül el, az északi szélesség 46,7 és a keleti hosszúság 18,0 fokán található.

A város főutcája, a 6511-es út északkelet-délnyugati irányban húzódik, mivel a hajdani szalagtelepülés párhuzamosan épült a Kis-Koppány patakkal. Az északi szomszédságában fekvő településekkel, és azokon keresztül Zamárdi térségével a 6501-es út, délkeleti szomszédaival és a Tolna vármegyei Iregszemcsével a 6509-es út köti össze. Belterületének nyugati szélén ágazik ki a 6511-es útból a Zala községbe vezető 65 122-es számú mellékút.

Közigazgatási területéhez három puszta tartozik: Csabapuszta, Gyurgyókapuszta és Ugajpuszta.

Története

[szerkesztés]

A település első említését egy 1211-ben kelt oklevélből ismerjük villa Thob elnevezéssel. A helységet 1320-ban a Szent Péter apostol tiszteletére emelt templom birtokai sorában említik. E terület benépesülésére utal, hogy a templomépítés már korábbi évekre vonatkozó betelepülést feltételez, hiszen a földrajzilag szomszédos települések létéről oklevelek már a 11-12. században említést tesznek.

Az Árpád-ház kihalását követő trónviszályok során a mindenkori hatalmi erőviszonyokat követve a vidék gyakran cserélt gazdát. Thobot 1385–86-ban az Ugali család birtokai között találni. A nevet a Tab határában lévő Ugajpuszta jelzi, amely a középkorban falu volt. 1428–35: Rozgonyi István bakonyi főispán és neje, Szentgyörgyi Cecília, 1438-ban a Batthyányak és a velük vérrokon Fajszyak nyertek Tab határában adományt. A török hódoltság előtt még Ewleweldi Lászlónak és Tharródy Demeternek is voltak itt birtokaik.

Az ország három részre szakadását követően e vidék is török uralom alá került. Az első támadások már 1542-ben elérték a települést, de csak 1551–53 között foglalta el véglegesen a budai pasa, és a koppányi náhije (járás) birtokába helyezte. Az itt élők egy része a török elleni harcokban elesett, más része elmenekült, az itt maradottak a mocsarak, erdők lakói lettek. A török kincstári adólajstrom szerint Tab 1573–74-ben 12 adózó házból állott. Rendszeressé váltak a magyar–török végvári csatározások. A harcokban Nádasdy Ferenc és Zrinyi György a pápai várőrséggel rajtaütött a koppányi agán, és a törököket rövid időre kiűzték a vidékről.

A helységről 1660-ig nincs írott forrás, ettől az időtől a szigligeti vár tartozékai között sorolják fel. Nem sokkal Buda felszabadítását követően, 1689-ben újra magyar kézre került Tab is. Itt és a szomszédos falvakban (Csaba, Ugaj) a Fajszky család leszármazottai, a Nyitrából visszatért Mérey és Lengyel családok örökösei és a vérségileg hozzájuk tartozó Nyitrayak, Gussitsok, felsőbüki Nagyok és Révayak települtek le.

Az 1715. évi összeírásból ismert, hogy Tab 1712-től népesült be újra magyarokkal, németekkel és tótokkal. A bevándorlás és a telepítések során a lakosság száma folyamatosan emelkedett. Tabon nagyobb számú zsidóság megtelepülésére utal, hogy 1762-ben itt épült meg Somogy vármegye egyik legrangosabb zsidó imaháza. Tabot az országos kereskedelmi útvonalak ugyan nem érintették, de a helyi hatóságok – értékelve a zsidó polgárok kezdeményező és kereskedő szellemét – támogatták megtelepedésüket. 1798–1800 között Nagy Ferenc veszprémi kanonok támogatásával barokk stílusban helyreállították és kibővítették a katolikus templomot, melynek szentélyét és kegyúri oratóriumait Franz Xaver Bucher freskói (1799) díszítik. A fő- és mellékoltárak, a szószék és a padok copf stílusúak.

A helység 1847 elején mint mezőváros országos és hetivásárok tartására lett jogosult. Gazdasági fejlettségére és földrajzi központi szerepére hivatkozva következetes erőfeszítéseket tett azért, hogy a vármegye által javasolt Karád helyett Tab legyen a járási székhely. A települést 1871-ben a járási székhelyek közé sorolták. A századforduló ipari, kereskedelmi fejlődése, valamint a közigazgatási növekvő igénye tette lehetővé Zuckermandel Jakabnak, hogy nyomdát alapítson. Pallós Ignác – aki az 1906. október 23-án megnyitott Mocsolád-Tab-Siófok HÉV fő építője is volt – 1908-ban a vasútállomás szomszédságában modern gőztégla- és cserépgyárat hozott létre, amely Tab és környékének szabad munkaerejét tavasztól őszig foglalkoztatta. Termékeiből ausztriai és kelet-európai exportra is jutott. Vesztergál Lajos Tab és Vidéke címmel, 1909-ben lapot indított. 1913 februárjában az Otthon Kávéházban megkezdte vetítéseit a mozi. Megalakult a hitelszövetkezet. Egy évvel később, 1914-ben létrejött a tabi sportegyesület.

20. század

[szerkesztés]

Az első és a második világháború súlyos emberveszteséget okozott. Az I. világháborúba Tabról 754 munkaképes férfit vonultattak be katonának. Ennek is következménye lett, hogy sok kisgazdaság fizetésképtelenné vált, tönkrement.
A háború után került Tabra a Szociális Missziótársulat. Apácák vezetésével a hit- és erkölcsoktatás mellett (ősztől tavaszig) az ifjúság és a felnőtt nőlakosság részére kézimunka-, háztartásvezetési és betegápolási tanfolyamokat szerveztek. A társulat helyébe 1928-ban a Népművelő Testvérek Társasága lépett, akik az óvoda és a népház építésére szereztek támogatást. Népapostol címmel, 1930-ban folyóirat indult, amely 1933-ig jelent meg. A két világháború között (bár kulturális intézménye nem volt a településnek) jelentős volt a közművelődési élet. A felekezeti elemi oktatás három intézményben folyt: a katolikus, az evangélikus és a zsidó iskolában.

A II. világháború első tabi következménye volt 670 zsidó lakos tevékenységének korlátozása. Lengyelország leigázását követően nagyszámú lengyel menekült érkezett Tabra, akiket a lakosság szívesen fogadott, sokakat bújtatott. 1944 májusában gettót létesítettek a térség zsidó lakosságának. Az 57. szovjet gárda lövészhadtest 1944. december 2-án érte el a települést.

Az 1950-es évek elején, a tanácsok létrejöttével a Tabi járás területe is megváltozott. Siófok járási székhelyként Somogy megyéhez került, Tab pedig Tolnából és a megszűnt igali járásból kapott falvakat, ezzel egészítve ki járása területét. Tab 1984. január 1-jei hatállyal városi jogú nagyközséggé vált, majd 1989. március 1-jével városi rangra emelkedett. 1994-től 2014-ig a Tabi kistérség székhelye volt, 2013-tól az újjáalakult Tabi járásé.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Farkas István (független)[3]
  • 1994–1998: Farkas István (független)[4]
  • 1998–2002: Farkas István (független)[5]
  • 2002–2006: Schmidt Jenő (független)[6]
  • 2006–2008: Schmidt Jenő (független)[7]
  • 2008–2010: Schmidt Jenő (Fidesz)[8]
  • 2010–2014: Schmidt Jenő (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Schmidt Jenő (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Schmidt Jenő (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Nagy Gyula (független)[1]

A településen 2008. május 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az addigi városvezetőnek megszűnt a polgármesteri pozíciója, a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt.[12] Schmidt Jenő polgármesteri tisztsége 2008. január 9-én szűnt meg, a polgármesterek jogállásáról szóló törvény szerint, egy rágalmazási ügy kapcsán meghozott bírósági ítélet alapján.[13] A választáson ennek ellenére elindulhatott, és egyedüli jelöltként meg is nyerte azt.[8]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
4430
4446
4286
4171
4116
4131
4063
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,6%, evangélikus 7,7%, református 6,8%, felekezet nélküli 10% (31% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,4% ukránnak, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37% volt római katolikus, 6,1% evangélikus, 5,6% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (37% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Tabon található Nagy Ferenc fafaragó[16] és Erényi Alajos festő galériája.
  • Híres a tabi római katolikus templom falfreskójáról, amelyet Franz Xaver Bucher festett. Szintén ebben a templomban található a magyar Szent Korona élethű mása, melyet Erényi Alajos művész készített, akinek egy festménye a Vatikánban is megtalálható. A Takács Lajos apátplébános által készített szobrok díszítik a templomkertet. 2007. június 10-én (a tabi búcsú napján, az ez évi Úrnapján) nyitották meg újra a befalazott kriptát.
  • Welsersheimb-kastély (ma szociális otthon működik benne)[17]
  • Nagy Ferenc Galéria
    Nagy Ferenc Galéria
  • Nagy Ferenc faragása
    Nagy Ferenc faragása
  • A Welsersheimb-kastély
    A Welsersheimb-kastély
  • A Welsersheimb-kastély
    A Welsersheimb-kastély

Iskolák

[szerkesztés]

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Itt született

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Ny települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Tab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Tab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ a b Tab települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. május 18. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  9. ↑ Tab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  10. ↑ Tab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. ↑ Tab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  12. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  13. ↑ Ismét Schmidt Jenő Tab polgármestere (magyar nyelven) (html). Bama.hu, 2008. május 19. [2020. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  14. ↑ Tab Helységnévtár
  15. ↑ Tab Helységnévtár
  16. ↑ A Nagy Ferenc Galéria. (Hozzáférés: 2015. augusztus 28.)
  17. ↑ A kastély a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. augusztus 28.)
  18. ↑ Szent István lovas szobra. Köztérkép. (Hozzáférés: 2015. augusztus 28.)
  19. ↑ A város honlapja – testvérvárosok. (Hozzáférés: 2013. november 5.)
  20. ↑ (2016. június 3.) „Samuel Miklos Stern” (eszperantó nyelven). Vikipedio. 

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tab&oldid=27477990”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy