Ttok
| ttok (떡, ) | |
 | |
| különféle ttok ()ok | |
| Típus | desszert, édesség |
| Nemzet, ország | Korea |
| Alapanyagok | ragacsos rizsliszt |
 A Wikimédia Commons tartalmaz ttok (떡, ) témájú médiaállományokat. | |
A ttok () (hangul: 떡) a koreai rizssütemények megnevezése, melyek ragacsos vagy hagyományos rizsből készülnek. Több mint 250 fajtája ismert, készülhet döngöléssel, gőzöléssel, sütéssel és főzhetik is.[1] Az édes változatok mellett a nem édes jellegű ttok ()ok is gyakoriak.[2] Ízesítésnek vagy töltelék gyanánt gyakran használnak azukibabból készült masszát, gabonaféléket, magvakat, mogyoróféléket, zöldségeket, gyümölcsöket, gyümölcslevet vagy éppen ehető virágszirmokat.[1]
Története
[szerkesztés]
A ttok () fontos étel volt Koreában, az ősök tiszteletére tartott megemlékezések, valamint az imádságok alkalmával alapételnek számított. A Csoszon ()-korban a rizssütemény elengedhetetlen étele volt a születésnapi ünnepségeknek, a tiszteleti rituáléknak, az esküvőknek és a halotti toroknak, de a vendégeket is ezzel illett megkínálni és ajándékba is ttok ()féleségeket vittek.[1]
Eszközök
[szerkesztés]A hagyományos ttok ()készítés folyamán az alábbi eszközöket használták:[3]
- khi (키, ): gabonarosta
- inambak (이남박): a rizs mosásához használt edény
- pagadzsi (바가지, ): lopótökből faragott merőedény[m 1]
- ongbegi (옹배기, )[m 2] és csabegi (자배기, ):[m 3] nagyméretű, kerek agyagtálak
- cshe (체, ) és cshettari (쳇다리, ): szita és az Y alakú lábazat, amin áll[m 4]
- mettol (맷돌, ): őrlőkő[m 5]
- csolgu (절구, ) és csolgutkongi (절굿공이, ): mozsár és mozsártörő
- anban (안반) és ttongme (떡메, ): döngöléshez használt deszka és döngölő (kalapács)[m 6]
- siru (시루): gőzölőedény és sirumit (시루밑): az edény aljára helyezett kendő/vászondarab[m 7]
- szot (솥, ): koreai stílusú bogrács[m 8]
- konggure (겅그레, ): gőzölőrács
- poncshol (번철, ): vastag falú serpenyő[m 9]
- csheban (채반, ): fűzfavesszőből font tálca
- ttokszal (떡살, ): fából faragott mintanyomó[m 10]
Típusai
[szerkesztés]A ttok () négy nagy típusba sorolható, elkészítési mód szerint. A gőzön főtt ttok (찌는 떡, ccsinun ttok () vagy 시루떡 siruttok ()) speciális gőzölőedényben (시루, siru) készül, ezt tartják a legősibb ttok ()nak. a döngölt ttok ()ot (치는 떡, cshinun ttok ()) gőzön főzés után döngölődeszkán vagy nagy, mozsár alakú tekenőben fakalapáccsal döngölik. A sült ttok (지지는 떡, csidzsinun ttok ()) készítésekor a gyúrt tésztát valamilyen alakúra formálják (például kisebb palacsintaformára), majd serpenyőben olajon kisütik. A főtt ttok (삶는 떡, szamnun ttok ()) esetében a tésztát golyó alakúra formálják vagy másmilyen alakúra szaggatják és forrásban lévő vízben megfőzik, aztán azukibab-őrleményben megforgatják.[4]
Gőzön főtt ttok ()
[szerkesztés]
A rizst (맵쌀; mepsszal ()) vagy ragacsos rizst (찹쌀; cshapsszal ()) vízben áztatják, megőrlik, majd agyagedényben gőzön megfőzik. A legegyszerűbb gőzön főtt rizssütemény a szolgittok (설기떡, ) vagy más néven murittok (무리떡, ), ekkor a gőzölő edényben egyetlen nagy adagban készítik a ttok ()ot. A khjottok (켜떡, ) esetében a ttok ()ot rétegezik azukibab-pasztával.[4]
A rizst néha egyéb gabonafélével vagy babfélével keverik, például azukibabbal, mungóbabbal, szezámmaggal, búzával vagy keményítővel. Ízesítés gyanánt használnak gyümölcsöket, mogyorót, diót, fenyőmagot, Angelica grosseserrata[m 11] levelét, daikonretket, ürömöt, paprikát és bort is. Cukorral és mézzel édesítik.[4]
- pekszolgi (백설기, ): a handzsa () írásjegyek szó szerinti jelentése „hófehér rizssütemény”, különleges alkalmakkor szolgálták fel, például egy gyermek születésétől eltelt 100. napon, hogy a gyermeknek hosszú életet biztosítsanak.[5]
- khongttok (콩떡, ): különféle babfajtákból készül
- csungphjon (증편, ): a tésztát rizsborral gyúrják össze[6]
- mudzsige ttok (무지개떡, ): „szivárványszínű” ttok, természetes színezékkel[7]
- szongphjon (송편, ): félhold alakú, azukibab-pasztával, szezámmal és egyéb töltelékkel töltött, fenyőlevelekkel együtt gőzölt ttok[8]
- kkul ttok () (꿀떡): „mézes ttok ()”[9]
- sszamttok (쌈떡, ): a gőzön főtt ttokot kinyújtják, majd kocka alakúra szeletelik, töltelékkel megtöltik és összehajtják, akár a sszam ()ot.[10]
-
szongphjon () -
khongttok () -
kkul ttok ()
Döngölt ttok ()
[szerkesztés]A gőzön főzött ttok ()ot nagy mozsárban vagy fadeszkán (anban) egy nagy fakalpáccsal (ttongme ()) döngölik. Az egyik legjellegzetesebb döngölt ttok () az indzsolmi (인절미, ), mely ragacsos rizslisztből készül.[4][11] Az indzsolmi () aszerint, milyen őrleményben forgatják meg, kétféle lehet: phatindzsolmi (팥인절미, ), azukibab-őrleménybe forgatva, illetve kkeindzsolmi (깨인절미, ), szezámmagba hempergetve. Az indzsolmi ()t ízesíteni is lehet, például Artemisia princeps vagy Synurus deltoides leveleivel.[4] A hagyományos rizsből készített, nem édes karettok (가래떡, ) hosszú, henger alakú, többek között a ttokkuk () és a ttokpokki () alapanyaga.[12][13]
- kephittok (개피떡, ): azukibab-péppel töltött, félhold alakú ttok ()[14]
- tandzsa (단자, ): ragacsos rizsből készül és azukibabpasztába forgatják[4]
-
anban és ttongme () -
indzsolmi ()
Sült ttok ()
[szerkesztés]
A rizslisztből tésztát gyúrnak, különféle alakúra, majd olajban kisütik.[4]
- csonbjong (전병, ): koreai stílusú palacsinta[15]
- hvadzson (화전, ): virgászirmokkal díszített, ragacsos rizslisztből készülő, kerek sütemény[4]
- pukkumi (부꾸미, ): a lisztből gyúrt tésztát kisütik, majd töltelékkel megtöltik és félbehajtják. Készülhet ragacsos rizsből, tarka cirokból (Sorghum bicolor) vagy mungóbabból.[4]
- csuak (주악, ): szárított datolyaszilva, reszelt citromhéj és szezámmag keverékével töltött, ragacsos rizslisztből készülő sütemény[4]
Főtt ttok
[szerkesztés]A ragacsos rizsből gyúrt tésztát lobogó vízben kifőzik.[4]
- kjongdan (경단, ): a labda formájú, főtt ttokot különféle őrleményekben hempergetik meg, például azukibab-őrleményben, fekete szezámmag-őrleményben stb.[16]
- csapkvabjong (잡과병, ): gyümölcsökkel töltött ttok ()[4]
Ételek
[szerkesztés]- ttokkuk (떡국, ): döngöléssel készített karettok ()-rudat vékony szeletkre vágják, csirke- vagy marhahúslevesbe (egyes régiókban szardellalevesbe) betétként helyezik, valamint tojással és újhagymával tálalják.[17]
- ttokpokki (떡볶이, ): a rizssüteményt kocshudzsang ()gal ízesített szószban megfőzik omuk ()kal (어묵, sült vagy főzött halvagdalékból készült lapok[18]) és tojással.[19]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pagadzsi () fotó
- ↑ Ongbegi () fotó
- ↑ Csabegi () fotó
- ↑ cshe () és cshettari () kép
- ↑ Mettol () fotó
- ↑ Anban és ttokme fotó
- ↑ Sirumit fotó
- ↑ Szot fotó. [2014. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
- ↑ 'Poncshol () fotó. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
- ↑ Ttokszal () fotó
- ↑ Ostericum grosseserratum vagy más néven Angelica grosseserrata
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Jun Szoszok (윤서석, ). Tteok: Rice cake, Festive Occasions: The Customs in Korea (angol nyelven). Ewha Womans University Press, 115-117. o. (2008). ISBN 9788973007813. Hozzáférés ideje: 2013. április 22.
- ↑ The Tteok (Rice Cake) Museum. Visit Seoul. [2014. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
- ↑ 떡조리기구 (koreai nyelven). Sujeong Food. [2005. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ a b c d e f g h i j k l Ttuk, Hangwa : Kinds of Rice Cakes. Korea Agro-Fisheries Trade Corporation. [2010. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 23.)
- ↑ Baekseolgi (백설기). KBS World. [2012. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
- ↑ Jeungpyeon. Koreataste.org. [2013. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
- ↑ Mijugae ddeok recipe. Maangchi. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
- ↑ Songpyeon. Korea Tourism Organization. [2020. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
- ↑ 꿀떡 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
- ↑ 쌈떡 (koreai nyelven). Menupan. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
- ↑ Tteok Museum. Visit Korea. [2010. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
- ↑ 가래떡 Garaetteok Cylinder-shaped Rice Cake. Encyclopedia of Korean Seasonal Customs. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
- ↑ Garaetteok. CRIENGLISH.com, 2007. augusztus 23. [2014. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
- ↑ Ssuk - Basic yet Versatile Herb. Koreana. [2016. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
- ↑ Buckwheat bucks tradition, sparking taste trend. Korea JoongAng Daily, 2010. április 22. [2012. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
- ↑ Gyeongdan. Korea Taste. [2014. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
- ↑ Pettid, Michael J.. Korean cuisine: an illustrated history (angol nyelven). China: Reaktion Books Ltd, 81. o. (2008). ISBN 978 1 86189 348 2
- ↑ Daerim keeps eomuk brand alive. Korea JoongAng Daily, 2010. szeptember 7. [2013. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
- ↑ Pettid, Michael J.. Korean cuisine: an illustrated history (angol nyelven). China: Reaktion Books Ltd, 172. o. (2008). ISBN 978 1 86189 348 2
További információk
[szerkesztés]- A Wikimédia Commons tartalmaz Ttok témájú kategóriát.
- Karettok () recept angolul
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]| Alapvető ételek |  | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kísérő ételek |
| ||||||
| Desszertek | |||||||
| Italok | |||||||
| Ételízesítők | |||||||
| Eszközök | |||||||
| Változatok | |||||||
| Kapcsolódó szócikkek | |||||||
