Foktő
| Foktő | |||
 | |||
| Foktő Művelődési Ház | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kalocsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bakai Károly (független)[1] | ||
| Jegyző | Tóth Zoltán | ||
| Irányítószám | 6331 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1388 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 49,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 18° 55′ 23″46.528000°N 18.923000°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 18° 55′ 23″46.528000°N 18.923000°E | |||
 Foktő
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Foktő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Foktő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Foktő község Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A település közigazgatási területe két nagy kiterjedésű, egymástól távol fekvő területből áll. A község belterülete a Duna mellett, Bács-Kiskun és Tolna vármegye határán, Uszódtól 5 kilométerre délre, Kalocsától 3 kilométerre nyugatra fekszik. Kalocsától északra, Foktő községtől légvonalban közel 10 kilométernyire, az 51-es főút mellett terül el Kisfoktő, amelynek környéke a település exklávé része.
Bár a település közelében található, de nem tartozik közigazgatási területéhez a gerjeni komp bal parti felhajtójának környéke és a hozzá kapcsolódó gerjeni (meszesi) nyaralóterület, ezek Kalocsa város részei. A településhez tartozik a meszes üdülőterület kompjáró fölött lévő része.
Foktő észak felől Uszóddal, kelet felől Kalocsával, dél felől Bátyával, délnyugat felől Gerjennel, északnyugat felől pedig Pakssal határos; Kisfoktő területe azonban érintkezik még Dunaszentbenedek, Géderlak és Dunapataj határszéleivel is. A legközelebbi megyeszékhely Tolna vármegye székhelye, a mintegy 40 kilométerre található Szekszárd.
A község határában, a kompállomás közelében, attól északra folyik a Dunába a település belterületén is végighúzódó Csorna–Foktői-csatorna.
Megközelítése
[szerkesztés]A település közigazgatási területén áthalad a Dunapatajtól Kalocsáig húzódó 5106-os út, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Az 51-es főúttal az 5122-es út is összeköti, ezt a távlati tervek szerint a Kalocsa és Paks közúti kapcsolatát majdan biztosítani hivatott 512-es főút részévé is átsorolhatják a jövőben. A települést közvetlen kerékpárút köti össze Kalocsával.
Története
[szerkesztés]A település és környéke már ősidők óta lakott hely: a falu melletti Kisvajta-dűlőben bronzkori, a főút körül a kelta "kocsitemetkezés", a Kisbasaréti-dűlőben római kor leletei kerültek felszínre.
Foktő nevét 1311-ben említették először az oklevelek.
1599 tavaszán a dunai naszádosok, a hajdúk támogatásával, Pálffy Miklós vezérlete alatt fényes győzelmet arattak a törökök fölött, akiknek élelemszállító hajóit Foktő és Uszód között szétverték. A török hódoltság alatt sem pusztult el a település. 1691-ben 1/4, 1695-ben 1 portát írtak itt össze. A helység Törökképi kertek nevű dűlője a török világ emlékét őrzi.
Református anyaegyháza 1620-ban a fennmaradt adatok szerint már fennállt.
1720-ban pedig már népes helységként volt említve. Anyakönyvei 1756-ban kezdődnek.
Római katolikus egyháza 1762-ben alakult meg és anyakönyvei is ettől az évtől kezdődtek. Ebben az évben ugyanis Vajtáról jobbágyok érkeztek az ottani rossz viszonyok miatt.[3]
1832-ben nagy tűzvész pusztított itt, ekkor az egész helység leégett.
1848-ig a kalocsai érsek volt a település földesura és később is az érsekség volt a legnagyobb birtokosa.
Az úrbéri egyezség és szabályozás Foktőn 1857-ben történt meg.
A 20. század elején az 1950-es megyerendezés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kalocsai járásához tartozott.
1910-ben 3353 lakosából 3335 magyar volt. Ebből 2040 római katolikus, 1244 református, 62 izraelita felekezetű volt. 1938 júniusában sorozatgyilkosság történt a faluban.[4]
A második világháború alatt a teljes izraelita közösség elpusztult.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Gombos János (független)[5]
- 1994–1998: Gombos János (független)[6]
- 1998–2002: Gombos János (független)[7]
- 2002–2006: Jakab Ferenc (független)[8]
- 2006–2010: Jakab Ferenc (független)[9]
- 2010–2014: Dr. Jakab Ferenc (független)[10]
- 2014–2019: Bakai Károly (független)[11]
- 2019–2024: Bakai Károly (független)[12]
- 2024– : Bakai Károly (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1628 | 1618 | 1521 | 1547 | 1391 | 1409 | 1388 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,2%, református 19,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,4% (22,1% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 1,1% németnek, 0,4% örménynek, 0,3% horvátnak, 0,3% szerbnek, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% románnak, ukránnak és szlováknak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,1% volt római katolikus, 18% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,6% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).[14]
Önkormányzati szolgáltatás
[szerkesztés]- Óvoda és szociális ellátás
- Könyvtár
- Művelődési Ház
- Tájház
- Védőnő
- Háziorvos
Nevezetességei
[szerkesztés]- A református templom 1843-ban épült, Hild József tervezte.
- A római katolikus templom védőszentje Szent Gergely. Az épület 1784-ben készült el.
- A református temetőben áll László Károly sírja. Ő volt Kossuth Lajos titkára.
- Nepomuki Szent János szobor.
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543-1768). In Fitz Jenő (szerk.): Alba Regia. I. Székesfehérvár, 1960, 89. p.
- ↑ PMH 17/130, 4 (1938. június 8.)
- ↑ Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. november 16.)
- ↑ Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
- ↑ Foktő Helységnévtár
- ↑ Foktő Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Foktő község honlapja
A Kalocsai járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
