Ugrás a tartalomhoz

Nagybaracska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Baracska.
Nagybaracska
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Nagybaracska címere
Nagybaracska címere		 Nagybaracska zászlaja
Nagybaracska zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásBajai
Jogállásközség
PolgármesterBögi István András (független)[1]
Irányítószám6527
Körzethívószám79
Népesség
Teljes népesség1981 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség60,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 03′, k. h. 18° 54′46.050000°N 18.900000°EKoordináták: é. sz. 46° 03′, k. h. 18° 54′46.050000°N 18.900000°E
Nagybaracska (Bács-Kiskun vármegye)
Nagybaracska
Nagybaracska
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Nagybaracska weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybaracska témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagybaracska község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagybaracska a Duna-Tisza közének délnyugati csücskében fekszik a Bácska területén. Nyugati része közvetlenül a Ferenc-csatorna keleti partján található, amely elválasztja a Mohácsi-szigettől. Vízrajzi viszonyait meghatározó módon befolyásolja a Duna közelsége. A talajvízszint meglehetősen magas, állandó összefüggésben van a folyam vízszintjének változásával. Sok helyen tör fel a belvíz, küzdenek ellene a helyiek már több száz éve. A Margitta-(Mohácsi-)szigetet csatornarendszerek kiépítésével próbálják a belvíztől mentesíteni. A csatornák zsilipeken és szivattyúkon keresztül főgyűjtőkben egyesülnek, majd a főgyűjtők elérik a Ferenc-csatornát és a Nagy-Dunát. A magasabban fekvő részek azonban belvízmentesek, igen jó termőtalaj (öntéstalaj) képződött az árvizek által lerakott hordalékon. A Ferenc-csatorna a trianoni békeparancs után elvesztette jelentőségét, a határ kettévágta. Ennek következtében a korábbi élénk hajóforgalom megszűnt rajta. Ma a meder erősen feltöltődött, sok helyen mocsári növényzet látható. A községi önkormányzat (összefogva a környéki településekkel) megkísérelte kitisztíttatni, kevés sikerrel.

A szomszédos települések: észak felől Bátmonostor, kelet felől Csátalja, dél felől Dávod, nyugat felől Dunafalva; délnyugati irányból pedig a Duna túlsó, jobb partján fekvő Mohácshoz tartozó területek határolják.

Megközelítése, közlekedése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 51-es főút, ezen érhető el – Baja érintésével – az ország távolabbi részei felől éppúgy, mint a déli országhatár irányából is. Moháccsal és a városnak a Mohácsi-sziget területén elhelyezkedő településrészeivel az 5107-es út köti össze. Vasútvonal nem érinti.

Közúti távolságok Nagybaracskától: az 51-es úton (észak felé): Baja 17 km, Kalocsa 59 km, Budapest 177 km; (dél fele): Hercegszántó (országhatár) 15 km, Zombor 42 km (Szerbiában 17-1 út);
Mohács 19 km, Dunafalva 17 km,
az 57-es úton: Pécs 56 km;
51-es + 54-es úton: Kecskemét 112 km;
51-es + 55-ös úton: Szeged 118 km

Rendszeres az autóbusz-forgalom Baja, illetve Hercegszántó irányába; járatok indulnak Mohácsra, Dunafalvára és Hódunára is.

Története

[szerkesztés]

Nevével már 1318-ban találkozunk az okiratokban. Amikor ugyanis Becsei Imre királyi adományképpen megkapja Bátmonostort, a bodrogi főispán a határkőjelölés alkalmával egy Barascha nevű faluról is említést tesz. 1416-ban Töttös birtokaként van említve. 1455-ben a bácsi káptalan Nagyvölgyi Lászlót iktatta be az őt megillető birtokrészbe. 1466-ban még a Töttösöké. Töttösi Lászlónak halála s a családnak magvaszakadta után a Várdaiéké lett örökszerződés címén. Ugyanebben a században a szekcsői Herczeg családnak is van itt része, 1472-ben pedig a Geszti család is földesúr itt. 1482-ben egyes részei zálogban voltak a Czobor család birtokában, Baracska az 1522. évi dézsmajegyzékben is fel van tüntetve. 1533-ban Kisvárdai István leánya Apafiné Borbála baracskai birtokrészét Pusztaszentmihályi Tamásnak adta el.

A török defterek a bajai nahijében sorolják fel Baracskát az 1580 és 1590-ben 13 adózó házzal. 1658-ban a nádor Serényi Pálnak adományozta. Bács vármegye első összeírásában, 1699-ben Baracska is fel van említve 26 gazdával, 1714-ben 22 szerb gazdát és egy bírót sorolt fel az összeírás, 1727-ben pedig 40 adófizetőt említ meg és megemlíti, hogy szerb pap is volt a községben.

Baracskából többen a szomszédos Beloberdo pusztán telepedtek le. Nem lehetetlen, hogy a mai Baracska ennek a helyén van. 1743-ban az újra telepített Baracskát Tótinának is nevezik, ez a 13. században keletkezett Tóti helység elszlávosodott alakja, ma már a baracskai határba olvadt.

1743-ban Baracskán vesszőből építettek katolikus templomot, amelynek helyén aztán 1789-ben állandó anyagból készült templom épült.

1760. években erősen özönlöttek ide magyar lakosok, ezért a szerbek inkább Stanisityóba költöztek. Az 1768. évi okiratok szerint 182 család lakta. Úrbéri rendezés 1772-ben volt itt. 1838-ban nagy árvíz öntötte el a községet. 1848 előtt a királyi kincstár volt a község földesura.

Az 1900. évi népszámláláskor 4149 lélek lakta 751 házban, anyanyelvük szerint ezek közül 3819 volt magyar, 253 német, 1 szerb, 76 egyéb. Vallás szerint 4033 római katolikus, 4 ortodox, 5 ágostai evangélikus, 92 izraelita, 15 egyéb. (Ma a lakosság 3926 lelket számlál, akik mind magyarok.) Területi határa 7996 hold. Postája, távírója helyben, vasúti állomása Garán van.

A község főjegyzője dr. Nagy Gábor, a. ü. jegyző Mihler Boldizsár, a csendőrség parancsnoka Szarvas Ferenc tiszthelyettes, a római katolikus egyház élén Lengyel József plébános áll, az iskola igazgatója Klazsik Ferenc. A közegészségügyi szolgálatot dr. Jahn Vilmos és dr. Elchinger István látják el. Állatorvos Máté Gyula. Szülésznők: Grünfelder Anna, Szivi Mihályné és Lakatos Gáspárné. A postát Greschel Bódogné vezeti.

Van a községben R. K. Olvasókör, Gazdakör, Tűzoltó Egyesület, Levente Egylet, Polgári Lövész Egylet, Rokkant Egylet, Frontharcos és Vöröskereszt Egylet.

Itt működik az Országos Központi Hitelszövetkezet fiókja is.

1912-ben megépült a Baja–Bezdán–Zombor-vasútvonal, amely a települést is érintette – a vasútvonal 1972. december 31-vel szűnt meg.

1960. augusztus 20-án kezdte meg működését az új szélesvásznú mozi, amely községfejlesztési alapból a helybeli tanács támogatásával épült fel, akkori áron közel egymillió forintból. Ifj. Éber Sándor bajai művész freskója díszítette a mozi előterét. A nézőtéren a földszinten és a karzaton 285 fő számára volt hely. Bács-Kiskun megyében ez lett a 19. szélesvásznú mozi. Korábban csak keskenyfilmes mozi működött a községben. Az árban című csehszlovák-francia szélesvásznú filmet vetítették első alkalommal. Az eseményről a Magyar Filmhíradó 1960/35. száma számolt be. A mozi megszűnésének időpontja ismeretlen. 1992 májusában a helyi iskola tornatermévé akarták alakítani a mozi épületét, de a 200 négyzetméteres alapterület nem volt elég vonzó. 1993. február 5-én Kindertojás gyárat hoztak létre az épületben, miután januártól már próbaüzem során tesztelték a gyártást.[3][4]

A község híres szülötte Sobri József, Magyarország örökös halfőző bajnoka.[5]

Testvértelepülései: Szilágyi a Vajdaságban és Gyergyóújfalu Hargita megyében.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Király Sándor (MDF-FKgP)[6]
  • 1994–1998: Király Sándor (független)[7]
  • 1998–2002: Király Sándor (MDF-FKgP-Fidesz-Nb. Gazdakör)[8]
  • 2002–2006: Király Sándor (Fidesz-MDF)[9]
  • 2006–2010: Király Sándor (Fidesz-KDNP-MDF)[10]
  • 2010–2014: Király Sándor (Fidesz)[11]
  • 2014–2019: Bögi István András (független)[12]
  • 2019–2024: Bögi István András (független)[13]
  • 2024– : Bögi István András (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2281
2268
2271
2218
2027
2034
1981
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 5,3% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1% németnek, 0,7% szerbnek mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78%, református 1,8%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,8% (14,1% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 5,1% cigánynak, 1,8% németnek, 0,5% szerbnek, 0,4% horvátnak, 0,1-0,1% ukránnak, örménynek és románnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,8% volt római katolikus, 1,4% református, 0,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).[15]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A Szent Imre herceg tiszteletére szentelt, késő barokk stílusú templom 1789-ben épült. A második világháború során leégett, de sikerült eredeti formájában újjáépíteni. Vesszőből építettek egy kicsiny templomot ezen a helyen 1747-ben, amely két év múlva leégett. Még abban az évben felépítették az újat, majd 1789-ben már maradandó anyagból a mostanit. Azonban ez sem az eredeti, hiszen a II. világháborúban, 1943-ban egy katonai jelzőrakétától leégett, ezért újjá kellett építeni.
  • A II. világháború áldozatainak emlékművét 1990-ben állítottak fel a Köztársasági emlékparkban.
  • A római katolikus templom közelében áll az 1888-ban felállított Szent Rókus-szobor.
  • A római katolikus templom előtt áll az 1857-ben készült barokk Szentháromság-szobor.
  • Augusztusban tartják az országhatáron innen és túl is híressé vált Sobri Kupa Halfőző Versenyt.
  • Novemberben tartják a község búcsúját, ahol kirakodóvásár is gazdagítja programot. (Imre napot követő első vasárnap)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nagybaracska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Petőfi Népe 1993. február 10.
  4. ↑ 1960. augusztus Magyar Filmhíradó 35. Moziavatás Nagybaracskán. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  5. ↑ Ki is volt valójában Farkas József „Sobri” Magyarország Örökös Halfőző Bajnoka és Mestere?. [2012. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 3.)
  6. ↑ Nagybaracska települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Nagybaracska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  8. ↑ Nagybaracska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  9. ↑ Nagybaracska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  10. ↑ Nagybaracska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  11. ↑ Nagybaracska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  12. ↑ Nagybaracska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 13.)
  13. ↑ Nagybaracska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  14. ↑ Nagybaracska Helységnévtár
  15. ↑ Nagybaracska Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • [1] A község honlapja]
  • [2] 2008-tól elindult a község horgászmagazinja ( www.nagybaracskai-horgaszat.hu )

Ajánlott irodalom

[szerkesztés]
  • Hajdók Imre: A kamarai Baracska, 1742-1867 Önkormányzat, 2009. 141, [25] p. : ill., részben színes, részben térk. ; 29 cm
  • Hajdók Imre: Barangolás Baracskán és környékén a 18. században Önkormányzat 2004 107 p. : 29 cm
  • Hajdók Imre: Falu és iskolája : (A Nagybaracskai iskola története 1948-ig) /Községi Önkormányzat, 1996 120 p. : 24 cm
  • Hajdók Imre: "Kelt Bács-Baracskán…" / Kiadó: község Önkormányzata, 2000 207 p. : 24 cm
  • Hajdók Imre, Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig Baja : Türr István Múzeum, 1976 280 p. : 24 cm
  • Nagybaracska monográfiája Nagybaracska Község Önkormányzata. - Nagybaracska : Önkormányzat, 1996-. - 29 cm
  • Bajai kistérség, 3301 Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Baja, Bátmonostor, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dunafalva, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván, Gara, Hercegszántó, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Szeremle, Vaskút írta Erdmann Gyula. - Budapest : Száz M. Falu Könyvesháza Kht., 2004. - 163 p. 20 cm. - (Kincses könyvek)
  • Házivászon felhasználása és díszítése Nagybaracskán, Bátmonostoron és Dávodon Báldy Bellosics Flóra [kiad. a] Népművelési Intézet. - Budapest : Népműv. Int., 1981 Budapest : Házi Ny. - 41 p. ill. 29 cm
  • A régi népi takácsok élete Nagybaracskán és környékén Báldy Bellosics Flóra. - Baja : [s.n.], 1968 Kalocsa : Bács-Kiskun M. Ny. - 31 p., 24 t. 20 cm. - (A Bajai Türr István Múzeum kiadványai)
  • Adatok Nagybaracska településtörténetéhez Kőhegyi Mihály. - Kecskemét : [s.n.], 1962 [Budapest] : SZOT soksz. - 76 p., 2 t. 20 cm. - (Népkutató füzetek A Szakszervezetek Bács-Kiskunmegyei Tanácsa tudományos és kulturális kiadványai)
  • Egy bácskai őslakosságú magyar község tuberkulózis kérdése az 1947-50-ben elvégzett szűrővizsgálatok alapján [írták] Jancsin József [et al.]. - Budapest : Athenaeum Ny., 1954. - 7 p. 20 cm
  • Szemelvények a szociofotó forrásaiból Népművelési Intézet válog., szerk., a dok. jegyz. ellátta Albertini Béla szerk. Pörös Géza. - Budapest : NI ; Nagybaracska : [Fotográfiai Alkotótelep], 1984-1989. - 29 cm
  • A mi hazánk. Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep 1981/1991 [szerk. és a szöveget írta Gera Mihály]. - [Budapest] : Intera, [1997] [Budapest] : Folpress Nyip. Kft. - 159 p. ill. 23 cm
  • III. Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep kiállítása [a katalógust szerk. Albertini Béla] [angol és orosz szöveg: Kiss Zsuzsa]. - [Nagybaracska] : [Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep], [1983] Eger : Révai; Bp. : Mahír. - [36] p. ill. 30 cm [AN 000000518822]
  • IV. Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep Kiállítása [a katalógust szerk. Albertini Béla] [a kiállítást rend. Csillag Katalin] [ford. Kiss Zsuzsa]. - [Nagybaracska] : [Radnóti Művel. Közp.], [1985] Zalaegerszeg : Zalai Ny. - 36 p. ill. 29 cm [AN 000000521811]
  • Az V. Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep kiállítása. Budapest, Óbuda Galéria, 1986. május 27-július 6. (Kat. szerk. Albertini Béla. Kiáll. rend. Csillag Katalin). Bp : MAHIR, 1986 / 40 p. ; 30 cm
  • VIII. Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep, Baja 1988, kiállítása The exhibition of the 8th Nagybaracska Photographic Workshop, Baja, 1988 [a katalógust szerk. Kiss Márta] [. ford. László Zsófia]. - [Nagybaracska] : [Művel. Közp.], [1990] [Kecskemét] : Petőfi. - 39 p. ill. 30 cm
  • IX. Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep, Baja 1989, kiállítása The exhibition of the 9th Nagybaracska Photographic Workshop, Baja, 1989 [a katalógust szerk. Kiss Árpád] [angol szöveg László Zsófia]. - [Baja] : [Eötvös Tanítók. Főisk.], 1991 Kecskemét : Petőfi. - 48 p. ill. 30 cm
  • Magyarország, 1:10 000 topográfiai térkép 1976/2003. Nagybaracska

Felújította és az EOTR-be átdolgozta a Pécsi Geodéziai és Térképészeti KFT. - [Budapest] : FVM Földügyi és Térképészeti Főosztály, 2001. - 1 térkl. színes 40x60 cm

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagybaracska&oldid=27443989”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy