Pirtó
| Pirtó | |||
 | |||
| Knob-kastély Bahget Iskander felvétele | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kiskunhalasi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Ferenc (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6414 | ||
| Körzethívószám | 77 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 805 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 27,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 31′, k. h. 19° 26′46.516667°N 19.433333°EKoordináták: é. sz. 46° 31′, k. h. 19° 26′46.516667°N 19.433333°E | |||
 Pirtó
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Pirtó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pirtó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Pirtó község Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]A Kiskunság aránylag magasabb fekvésű részén helyezkedik el, majdnem azonos távolságra (nagyjából 8-9 kilométerre) Soltvadkerttől és Kiskunhalastól. Az előbbi város az északnyugati, utóbbi a délkeleti szomszédja, rajtuk kívül csak két településsel határos: északkeleti szomszédja Tázlár, a délnyugati pedig Imrehegy.
Megközelítése
[szerkesztés]Belterületén végighúzódik északnyugat-délkeleti irányban az 53-as főút, így ez a legfontosabb, sőt szinte egyedüli közúti megközelítési útvonala. Tázlárral az 5406-os út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 150-es számú Budapest–Kelebia-vasútvonala érinti, melynek két megállási pontja is van itt. Pirtói szőlők megállóhely a község északi széle mellett létesült, Pirtó vasútállomás pedig a településtől közel két kilométerre délre, így az alacsonyabb rangú megálló jobban szolgálja a mai lakossági igényeket, mint az úgymond helyi, ám a belterülettől távol eső állomás.
Története
[szerkesztés]Régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a népvándorlás idején s az Árpád-korban is lakott volt. A 13. században a betelepülő kunok szállásterületének része lett. A 16. században török megszállás alá került, s ettől kezdve osztozott Kiskunhalas város sorsában. A török kiűzése után a gróf Cseszneky család és a halasi gazdák közös legelőterülete lett. A lassan újranépesedő pirtói határban a 19. századra kiterjedt tanyavilág alakult ki. Önálló településsé csak 1947-ben szervezték, ekkor szakadt el Kiskunhalastól.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendelte Pirtó községnek a Bács-Kiskun megye kiskőrösi járás területéből a kiskunhalasi járás területéhez való átcsatolását, 1962. február 1-jei hatállyal.[3]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Molnár László (SZDSZ)[4]
- 1994–1998: Szabó Gyula (független)[5]
- 1998–2002: Szabó Gyula (független)[6]
- 2002–2006: Nagy Ferenc (Fidesz)[7]
- 2006–2010: Nagy Ferenc (Fidesz)[8]
- 2010–2014: Nagy Ferenc (Fidesz)[9]
- 2014–2019: Nagy Ferenc (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019–2024: Nagy Ferenc (Fidesz-KDNP)[11]
- 2024– : Nagy Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 930 | 927 | 916 | 867 | 837 | 829 | 805 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 10%, evangélikus 4,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17% (26,5% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és szerbnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,3% volt római katolikus, 9,3% református, 5,5% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 15,5% felekezeten kívüli (34,1% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]Pirtó környékén, akárcsak a Kiskunság nagy részén változatos a táj; borókás, jelentős méretű homokbuckák, nyárfaligetek, telepített fenyvesek váltják egymást.
Híres emberek
[szerkesztés]A 18. században Pirtó volt gróf Cseszneky János, neves lótenyésztő ménesének központja.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ 23/1961. NET határozat, Magyar Közlöny, 99. szám
- ↑ Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
- ↑ Pirtó Helységnévtár
- ↑ Pirtó Helységnévtár
