Vargyas
| Vargyas (Vârghiș) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Székelyföld | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Kovászna | ||
| Község | Vargyas | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 527180 | ||
| Körzethívószám | 0267 | ||
| SIRUTA-kód | 65002 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1472 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 1612 (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 20,96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 497 m | ||
| Terület | 70,24 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 07′ 42″, k. h. 25° 33′ 25″46.128267°N 25.556961°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 42″, k. h. 25° 33′ 25″46.128267°N 25.556961°E | |||
 | |||
| Vargyas weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vargyas témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Vargyas (románul Vârghiș) falu Romániában, Kovászna megyében, Erdővidéken, az azonos nevű község központja.
Fekvése
[szerkesztés]Sepsiszentgyörgytől 57 km-re északnyugatra, Baróttól 9 km-re északnyugatra, a Persányi-hegység keleti előterében, a Vargyas-patak mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]1332-ben Vaygias néven említik. Területét már a rómaiak is ismerték. Az Oklánd felé vezető műút közelében a római limes egyik jelzőtornyának maradványa Hagymás várának maradványai láthatók. Ettől nem messze a Rika-erdőben kör alaprajzú kora középkori vár romjai láthatók, melyet a nép Attila várának nevez, melynek közelében temették el Réka királynét. A falu eredetileg a Trencsen-hegyen volt és a tatárjárás után települt mai helyére. 13. századi alszegi temploma a mai unitárius templom közelében állt, a 15. században gótikus stílusban átépítették, a 19. század elején lebontották. Köveit beépítették az új, 1813-1820 között épített unitárius templomba. A falutól délre a Szenti mart nevű határrészen egy régi templom alapjait tárták fel, melyet az egykori Szentmárton templomának tartanak. Az ortodox templom 1807-ben épült. A faluban már a 15. században volt a Dániel családnak két kúriája, ezeket azonban a 16. században török felégette. A 17. század közepén helyettük épült fel az öt toronnyal erősített késő reneszánsz várkastély. A kastélyt a 17. század végén a császáriak lerombolták, de 1723-ban újjáépült, 1853-ban és 1922-ben bővítették, ma kissé leromlott állapotban van. Udvarán dendrológiai park található. A falu határában egykor vasat és szenet bányásztak.
20. század
[szerkesztés]1910-ben 1793 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.
1992-ben 1983 lakosából 1925 magyar, 35 román, 23 cigány volt.
1994-ben lebontották az 1841-ben épült régi református templomot, a gyülekezet attól kezdve a Daniel-kastélyban tartotta istentiszteleteit. Az új református templom tervét Makovecz Imre készítette el.[2]
1997. május 31-én helyezték el az új hajlék alapkövét. Ekkor bukkantak a két középkori (alszegi) templom falmaradványaira, kőből faragott ablak- és ajtókeret-töredékekre, valamint egy székely rovásírásos, kőből faragott tárgyra, valószínűleg keresztelőmedencére, melynek olvasata „Íme a Te fiad!” (idézet János evangéliumából: 19,26). Makovecz Imre néhány faldarabot mementóként visszahelyezett az új templom falába. Az új vargyasi templomot 2005. október 2-án szentelték fel.
A római katolikus kápolnát 1997. július 8-án kezdik építeni és 1998. október 28-án szentelték fel.
Látnivalók
[szerkesztés]- A fafaragó népművész Máthé Ferenc Il. állandó kiállítása.
- A bútorfestő és fafaragó Sütő család kiállítása.
- Hagymás várának romjai (római eredetű).
- Ríka várának romjai a Ríka erdőben.
- Szentmárton középkori falu templomának romjai.
- A Daniel-kastély (15. századi eredetű, jelenlegi formája 18. századi). (Jelenleg az esztergomi önkormányzat tulajdona)
- A Súgó-patak völgyében 56 m hosszú barlangot a Súgólikat tárták fel
- Az alsó bárói udvarba feltörő ásványvizet 1964 és 1983 között "Borsil" néven palackozták.
-
Unitárius templom -
Az új református templom, Makovecz Imre műve -
Vargyas, székely–magyar rovásírásos keresztelő medence (esetleg kereszt talapzat) -
Unitárius templom belseje -
Unitárius templom belseje
Híres emberek
[szerkesztés]- A Dániel család sok neves tagja származik innen:
- Daniel István (1684-1774), író és műfordító
- Daniel Polixénia (1720-1775) író
- Daniel Gábor (1854–1919) politikus, országgyűlési képviselő
- Itt született 1874. március 29-én Szolga Ferenc természettudományi szakíró.
- Itt született 1886-ban Adorján Jenő nyelvtanár, irodalomtörténész.
- Itt született 1931-ben Borbáth Károly történész.
- Itt született 1927. május 4-én Máthé Ferenc Il. neves népművész.
- Itt él Soós Attila rajzművész
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Vésztő, Magyarország (1991)- Pápakovácsi, Magyarország
- Szabadszállás, Magyarország
- Poroszló, Magyarország (2003)[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ A Daniel bárók, a Sütő család és a Makovecz-templom Indulj el egy úton - barangoló portál
- ↑ Hosszú, Gábor (2013): Rovás Atlasz. 58-61. oldal. ISBN 978-963-08-5812-0. Budapest
- ↑ Testvértelepülési kapcsolatok Poroszló Önkormányzata
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Vargyas község honlapja
- Képek a vargyasi Daniel-kastélyról
- Vargyas község leírása
- A vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő család honlapja
- erdelyiturizmus.hu Archiválva 2008. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Vargyasi képek, 2005[halott link]
- Szász András: Vargyas
- Hereditatum - online műemlék adatbázis
Kovászna megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
