Ugrás a tartalomhoz

Bajánsenye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bajánsenye
Református templom a Rákóczi F. u. felől
Református templom a Rákóczi F. u. felől
Bajánsenye címere
Bajánsenye címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKörmendi
Jogállásközség
PolgármesterPappné Babaics Éva (független)[1]
Irányítószám9944
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség472 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 48′ 06″, k. h. 16° 23′ 03″46.801630°N 16.384220°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 06″, k. h. 16° 23′ 03″46.801630°N 16.384220°E
Bajánsenye (Vas vármegye)
Bajánsenye
Bajánsenye
Pozíció Vas vármegye térképén
Bajánsenye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajánsenye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bajánsenye község Vas vármegyében, a Körmendi járásban, a szlovén határ mentén.

Társadalomföldrajzi helyzete

[szerkesztés]

Bajánsenye az Őrségi Nemzeti Parkban, az Őrség peremén, a Kerka völgyében, Vas vármegye délnyugati sarkában fekszik Őriszentpétertől 7, a megyeszékhely Szombathelytől 63, Körmendtől és Szentgotthárdtól egyaránt mintegy 30 kilométerre. A tájegység második legjelentősebb települése, gazdasági és kulturális központ.

Lenti felől a 7416-os út vezet a faluba, melynek nyugati szélén határátkelőhely van Szlovéniába. Észak-déli irányban a 7451-es út halad át rajta, ez köti össze a térséget a 8-as főúttal.

Vonattal elérhető a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon. 2000-ben épült meg az V. számú páneurópai vasúti közlekedési folyosó részeként a szlovén–magyar nemzetközi vasútvonal, amelynek első magyarországi megállója Bajánsenye megállóhely (régebbi nevén Dávidháza-Kotormány).

Infrastruktúrája jó: telefon, földgáz, vezetékes víz és csatorna az egész faluban van.

Szomszédos települések: Őriszentpéter, Kercaszomor, Kerkáskápolna és Magyarföld, valamint a határ túloldalán Őrihodos.

Természetföldrajzi helyzete

[szerkesztés]

A Kerka völgyét délnyugatról a patakról elnevezett Kerka-menti dombság szelíd lejtői határolják. A dombok az Ős-Mura egykori hordalékkúpjának részei: a valaha egységes kavicsfelszínt a fiatal völgyek feldarabolták. A völgyek közötti részeket a kavicstakaró megóvta az erőteljesebb lepusztulástól, így azokon a részeken lapos hátak, úgynevezett „pannon rögök” alakultak ki. Ezek legnagyobbika, a Haricsa-hegy közigazgatásilag már Kercaszomorhoz tartozik.

Természeti viszonyok

[szerkesztés]

Éghajlata alapvetően szubalpin, de némi mediterrán hatás is érvényesül benne. Az évi átlagos csapadék több mint 800 mm, és ennek legnagyobb része a tenyészidőszakban hull: a legtöbb júliusban, a legkevesebb januárban. A globális felmelegedés következtében tartós hótakaró már csak ritkán alakul ki; a fő téli csapadék a zúzmara. A napi hőingás nyáron igen jelentős; általánosan jellemző a hajnali köd.

A leggyakoribb talajtípusok (mind a mészmentes, savanyú talajok közé tartoznak):

A Kerka medrét a szabályozás óta keveset bolygatták, így a patakpart élővilága többé-kevésbé regenerálódott. Az agyagos talaj miatt a hirtelen csapadék gyorsan lefut: a patak vízjárása egyenetlen.

A völgy legjellemzőbb, természetközeli növénytársulásai:

  • mészkerülő láprétek,
  • mocsárrétek.

Története

[szerkesztés]

Az eredeti 18 történelmi őrségi település közül 4: Őrbajánháza, Senyeháza, Dávidháza és Kotormány összevonásával jött létre,[3] fokozatosan:

  • Kotormányt 1939-ben csatolták Dávidházához;
  • Ugyancsak 1939-ben Őrbajánháza és Senyeháza Bajánsenye néven egyesült;
  • Bajánsenyéhez 1950-ben csatolták Dávidházát (és a vele korábban összevont Kotormányt).

Kotormány

[szerkesztés]

Kotormány Bajánsenye legrégibb falurésze. Korábbi neve Könyeháza, tehát a Könye család lakhelye volt – ez a honfoglalás kori személynév török eredetű.

Az első fennmaradt írásos emlék 1549-ből említi a falut.

Az 1852-es Schematismus szerint Kotormány felekezeti megoszlása a következő volt: 95 evangélikus, 55 református, 3 katolikus.[4]

Közigazgatásilag az idők folyamán több járáshoz is tartozott: előbb a tótsági, majd az őrségi, a körmendi, végül az őriszentpéteri járáshoz. 1939-ig kisközség volt, ekkor beolvadt Dávidházába.

„1896-ban az alábbiakkal jellemezték: Kotormány ősnemes őrségi község a Kerka patak mellett. Van 28 háza és 140 lakosa. Vallásuk evangélium szerint reformált és ágostai hitvallású reformált evangélikus egyház. Postája Senyeháza, távírója Csákány. Lakosainak nagy része a takács mesterséget gyakorolja. Földesurai a Batthyány grófok”. (Szinetár et al.)

1906-ban épített vasútállomása 1939-ben a Dávidháza-Kotormány, majd 1950-ben a Bajánsenye nevet kapta.[5]

Dávidháza

[szerkesztés]

Egy 1428-ból fennmaradt írásos emlék magyarok által lakott jobbágyfalut említ Senyeházától Ny-ra, melynek földesura Batthyány Ferenc.

1932-ben 201 lakosa volt; többségük a rossz földek miatt szegénysorsú törpebirtokos. Iparosként asztalos, kovács, cipész, molnár, bor- és szeszkereskedő élt a faluban. Két embernek volt cséplőgépe.

1939-ben magába olvasztotta Kotormányt. A Muravidék visszacsatolása (1941. április 11.) felélénkítette mind a vasúti, mind a közúti forgalmat. 1944-ben népiskola nyílt a településen.[5]

Senyeháza

[szerkesztés]

A Kerka mellett épült falut 1428-ban említi először fennmaradt okirat. A jobbágytelepülés lakosai mezőgazdálkodással foglalkoztak. 1853-ban az addigi faépület helyett téglából építettek iskolát. Nemesnépi Zakál György leírása szerint két szerből (Alsószer, Felsőszer) állt.

A 20. század elején a vasútépítés után iparosodni kezdett:

  • malmot és gőzüzemű fafűrésztelepet építettek,
  • 1906-ban takarékpénztárat nyitottak,
  • bővült a kisipar és a kiskereskedelem.

Mindezek eredményeként 1908-ban már 471 magyar lakosa volt.

1911-ben a két tanerős programban fejlesztették az iskolát.

A települést 1932-ben ősrégi nemesi községként említették sok iparossal és kereskedővel. 1939-ben Bajánsenye néven egyesült Őrbajánházával.

Őrbajánháza

[szerkesztés]

Már 1428-ban említik fennmaradt okiratban. Neve 1907-ig Bajánháza, azután Őrbajánháza. 1939-ben Bajánsenye néven egyesült Senyeházával.[5]

Bajánsenye

[szerkesztés]

1950-ben nyerte el mai kiterjedését, amikor magába olvasztotta Dávidházát és a vele 1939-ben egyesült Kotormányt. 1954-ben villamosították a falut. 1955 az iskola felszerelésének éve. 1956-ban a hóolvadás után a Kerka kilépett medréből és közel 30 házat elárasztott. 1962-ben állatorvosi lakás létesült a településen. 2 évvel ezután kialakították a Kerka új mederrészét.

Bajánsenye 1966-tól közös tanácsi székhelye Velemér, Gödörháza, Magyarszombatfa és Kercaszomor községeknek.[5] Új posta és tanácsháza is épült a faluban. 1969-ben a Szentgotthárdi járás megszűnt, illetve beolvadt a Körmendi járásba, így Bajánsenyének és társközségeinek járási beosztása is megváltozott. Az 1975-ös év fontos eseménye a nemzetközi határátkelőhely megnyitása. 1990-ben a MOL Rt. megkezdte a földgáz feltárását, eredménnyel. 1999. április 30-án letették a vasútállomás alapkövét a régi-új helyére a Bajánsenye–Zalalövő vasútvonalon.[5]

A népszámlálási adatok tanúsága szerint Bajánsenye népesedési csúcsa 1910-ben volt (1157 fő), ezután lassú csökkenés kezdődött, ami 1949-ben megállt, ekkor érte el második csúcsát (1140 fő) a népesség száma, azóta azonban ismét folyamatosan és erősen csökken. A 2001-es népszámlálás már csak 545 főt talált itt.[6] A folyamat magyarázata az ország erőteljes urbanizációjában rejlik, a falusi népesség jelentős részét a városok szívták fel.

Címere

[szerkesztés]

A címer az összevont kis falvak eredeti címereinek motívumait tartalmazza a mezőgazdasági motívumok (búzakalász, szőlőfürt) nélkül. A Nap, a Hold és a csillagok megjelenítése hasonlít az Erdély címerében szereplő ábrázolásukra – ez az egyik oka annak, hogy az őrségiek székely eredetűnek tartják magukat. Az eredetileg Senyeháza címerében szerepelt őrdarut a címertanban az őrködés jelképének tekintik. (Szinetár et al.)

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Máté Sándor (független)[7]
  • 1994–1998: Dr. Avas Árpád (független)[8]
  • 1998–2002: Györke Gyula (független)[9]
  • 2002–2006: Györke Gyula (független)[10]
  • 2006–2010: Györke Gyula (független)[11]
  • 2010–2014: Györke Gyula (független)[12]
  • 2014–2019: Györke Gyula Tibor (független)[13]
  • 2019–2024: Györke Gyula Tibor (független)[14]
  • 2024– : Pappné Babaics Éva (független)[1]

A településen a 2024. június 9-i önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki a hat független jelölt közül kettő, Pappné Babaics Éva és Császiné Kiss Beáta között.[15] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2024. szeptember 15-én tartották meg, valamivel szerényebb választói részvétel mellett, ami pedig az előbbi jelöltnek kedvezett.[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
493
489
487
480
492
478
472
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 1% németnek, 0,4% szlovénnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,8%, református 47,7%, evangélikus 6,2%, felekezet nélküli 2% (10,9% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% németnek, 1% szlovénnek, 0,6% cigánynak, 0,2% örménynek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,7% volt református, 26,4% római katolikus, 5,5% evangélikus, 1% egyéb keresztény, 2,2% egyéb katolikus, 2,6% felekezeten kívüli (21,5% nem válaszolt).[17]

Nevezetességek

[szerkesztés]
A Millenniumi Emlékpark
  • Őrségi Nemzeti Park
  • Református templom
    • Kossuth-fa Senyeházán a református templom kertjében. Az emlékfát Kossuth halála után ültették, és a hársfacsemete törzsébe belemetszették Kossuth Lajos nevét – a felirat azóta hatalmas betűkké tágult. A helybéliek minden márciusban körülállják, és koszorút helyeznek el tövében.
  • Katolikus templom
  • Lakóház és istálló, népi építészeti emlék, műemlék, 19. sz..[18]
  • Robinson-horgásztó, a régi téglagyár bányagödréből alakították ki.
  • Horgásztó, nagyobb kiterjedésű tó, mely a Kerka duzzasztása révén született meg, idegenforgalmi hasznosítás alatt áll.
  • Szent István-szobor[19] – A bronz mellszobor a körbejárást biztosító kúp-henger szerkesztményű, néhol síkokkal megcsonkolt, márvány talapzaton áll. A Kárpátalján, Ungváron élő Kopriva Attila a közismert ikonográfiai példatárból merített: a koronás, szakállas, leomló fürtű, szigorú tekintetű uralkodót jelenítette meg. Koronája formahű. A művész az alakot egyetlen éjszaka alatt formálta agyagba. A fej szenvedélyesebb, feszültségtől vibráló elevenségét a köpennyel fedett váll nyugalmasabb domborulata egyenlíti ki. A szimmetriát a szobrász a harcot és hitet egyesítő lándzsa-kereszt kombinációból kialakított, a kerek posztamensre erősített jellel hangsúlyozza.[20]
  • Millenniumi Emlékpark
  • Kis-hegy – régi présházak
  • Kotormányi-hegy[21]

Szőlőhegyek

[szerkesztés]

A falu határában emelkedő dombokat hagyományosan szőlőhegyeknek nevezik annak ellenére, hogy a szőlőművelés sosem játszott komolyabb szerepet a falu gazdasági életében: a családok jóformán csak saját borszükségletükre termeltek, hagyományosan direkt termő fajtákat. A savanyú őrségi borok főleg húsételekhez fogyaszthatók.

A szőlősgazdák a közös szabályozás érdekében hegybírót választottak; ő fogadta fel a termés őrzéséért fizetett hegypásztorokat (szőlőpásztorokat) is. Ő őrizte a hegykönyvet, ő jegyezte be abba a fontosabb eseményeket és teendőket.

Kis-hegy

[szerkesztés]

Ez a magaslat a Bajánsenye és Kercaszomor közötti dombvonulat része; területe közigazgatásilag is e két község között oszlik meg. Főleg a dávidházi és a senyeházi családoknak voltak itt szőlőik. Az egykori szőlőhegyek közül ez őrizte meg leginkább eredeti jellegét: a telkek mintegy felén még ma is termesztenek szőlőt.

A Kis-hegy hegykönyve az 1800-as évektől tartalmaz bejegyzéseket. A dombon áthalad a Dél-dunántúli Kéktúra. 2005. augusztus 5-én kopjafát állítottak itt a régi szőlősgazdák emlékére. Májusfát évente állítanak.

Kotormányi hegy

[szerkesztés]

Ez a domb a Kis-hegytől nyugatra, Kapornak határában magasodik, és – amint ezt neve is jelzi – a kotormányi családoknak voltak itt szőlőik. A művelt terület ezen a dombon a legkisebb; a legtöbb egykori ültetvényt feladták, és azok helye beerdősült.

Berki-hegy

[szerkesztés]

A Bajánsenyétől délre emelkedő dombot hagyományosan a falu legnagyobb szőlőhegyének tekintik annak ellenére, hogy közigazgatásilag nem Bajánsenyéhez, hanem Magyarföldhöz tartozik. Hagyományosan az Őrbajánházán, illetve Senyeházán élő családoknak voltak itt telkei. Napjainkra az egykori ültetvények mintegy 85%-át már felhagyták, és a terület fokozatosan visszaerdősül.

Hagyományos rendezvények

[szerkesztés]
  • rönkhúzás (A farsang része; régen csak akkor tartották, ha a faluban az előző évben nem volt lakodalom.)
  • húshagyó kedd (A farsang része februárban. Napközben álarcos, jelmezes maskarák – főleg gyerekek – járják a szereket, és fánkot, csokoládét, esetleg némi aprópénzt kapnak a háziaktól. Este maskarás felnőttek zenés-táncos maskarabálban találkoznak a Határcsárdában. Jönnek a környék falvaiból, Szlovéniából is.)
  • búcsú (Május 2. vasárnapján tartják a falu központjában.)
  • májusfaállítás (a Kis-hegyen)
  • az Őrségi Vásár rendezvényei (június utolsó hétvégéjén)
  • falunap (augusztus 3. hétvégéjén, az őrségi Hétrétország fesztivál idején)
    • Őrségi vigasságok, parasztlakodalom a Kerka mentén – 2007 augusztusa óta rendezik meg évente. A három napos mulatság a Kis-hegyen kezdődik legénybúcsúval; a többi rendezvényt pedig a faluban tartják.
  • szüreti felvonulás (október első szombatján)
  • jótékonysági vásár és bál (december második szombatján)

Testvértelepülés

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]
  • A község szülöttje Nemesnépi Zakál György, aki mint az Őrség őrnagya, első tudományos leírója, a senyeházi református egyház és iskola szervezője és építője vált ismertté. Műve az „Eőrséghnek Leírása”, melyet a Magyar Tudományos Akadémia őriz.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Bajánsenye települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. szeptember 15. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Bajánsenye története a KSH online helységnévtárában[halott link]
  4. Schematismus ..., Sabariae, 1852. 82. p.
  5. a b c d e [Bajánsenye Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2000.]
  6. Vas megye népességének alakulása településenként és népszámlálásonként, 1870-2001 (KSH)
  7. Bajánsenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Bajánsenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  9. Bajánsenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  10. Bajánsenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  11. Bajánsenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  12. Bajánsenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  13. Bajánsenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  14. Bajánsenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 22.)
  15. Bajánsenye települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. július 22.)
  16. Bajánsenye Helységnévtár
  17. Bajánsenye Helységnévtár
  18. A műemlék nyilvántartási lapja
  19. István, a szobor: másfél száz változat[halott link] - HVG
  20. Salamon Nándor: Új Szent István-szobrok Nyugat-Pannóniában[halott link]
  21. http://eorsegh.blogspot.com/2010/04/1833-ban-epult-pince-kotormanyi-hegyen.html

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy