Nagymizdó
| Nagymizdó | |||
 | |||
| Szobor az út szélén | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Körmendi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Törökné Horváth Eszter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9913 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 114 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 16,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 59′ 29″, k. h. 16° 39′ 18″46.991500°N 16.654880°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 29″, k. h. 16° 39′ 18″46.991500°N 16.654880°E | |||
 Nagymizdó
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
| Nagymizdó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymizdó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nagymizdó község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Körmendtől 9 kilométerre délkeletre fekszik, a Kemenesháton, a Rába völgye mellett. Közigazgatási területén, belterületének déli szélén végighalad a Molnaszecsőd-Katafa közti 7445-ös út, de a település belterületén csak a 74 164-es számú mellékút halad végig.
A szomszédos települések: Katafa, Szarvaskend és Hegyhátsál.
Megközelíthető Körmendtől a katafai elágazáson keresztül. Vasútállomással nem rendelkezik.
Nevének eredete
[szerkesztés]A mizdó név a mézadó szóból származik. Az itt élő szolgálónép látta el mézzel a királyi udvart, és a nyugati határőrizet embereit.
Története
[szerkesztés]A település ősidők óta lakott. Határában neolitikus cserepekre és kőeszközökre bukkantak a régészek. A határában elterülő Várdombon római kori kiserőd nyomait vélték sokáig. Valójában őskori cserépégető maradványai és a sérült agyagedények hátrahagyott cserepei izgatták a helyiek fantáziáját. Várdomb ma már nem látható, mert a lakosok illetve a valamikori téesz homokbányát nyitott a területen és a régészeti védelemre fittyet hányva széthordta azt.
Első okleveles említése 1237-ből származik. 1441-ben I. Ulászló király Gersei Petőnek adományozta a települést. 1423-1450 között Bokodi György valamint Mezőlaki János birtoka. 1468-tól Nádasdi Lászlóhoz, majd 1495-1513 közötti időszakban Thyned Rusinhoz került. Az 1549-es összeírás szerint "Myzdo" csak pusztatelkekből állt. Valószínűleg az 1529-es oszmán-török kőszegi ostrom miatt pusztult el. 1600-ban a Vas vármegyei közgyűlés a Körmend környékére vezényelt katonák szálláshelyéül jelölték ki. Az 1690-es összeíráskor tizenhárom telkes jobbágy és hét zsellér élt a faluban. A győri katolikus püspökség 1733-as összeírásában is szereplő Nagymizdó a Szarvaskendi egyházközösséghez tartozott. Az 1760-as évektől a Festeticsek birtoka. Az 1787-ben keltezett írás szerint volt a faluban kocsmáros, kovács és molnár is.
A római katolikus templom 1886-ban készült el, amit Szent Anna tiszteletére ajánlottak.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Horváth Gyula (FKgP)[3]
- 1994–1998: Horváth Gyula (független)[4]
- 1998–2002: Horváth Gyula (független)[5]
- 2002–2006: Horváth Gyula (független)[6]
- 2006–2010: Horváth Gyula (független)[7]
- 2010–2014: Hittigné Katz Éva (független)[8]
- 2014–2019: Hittigné Katz Éva (független)[9]
- 2019–2024: Törökné Horváth Eszter (független)[10]
- 2024– : Törökné Horváth Eszter (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 114 | 108 | 110 | 103 | 117 | 119 | 114 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 1,7% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,7%, református 1,7%, evangélikus 2,6%, felekezet nélküli 7,8% (5,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 94,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,4% volt római katolikus, 6% evangélikus, 2,6% református, 0,9% görög katolikus, 0,9% egyéb katolikus, 0,9% felekezeten kívüli (26,5% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Anna templom, épült 1886-ban
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
- ↑ Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 4.)
- ↑ Nagymizdó Helységnévtár
- ↑ Nagymizdó Helységnévtár
