Ugrás a tartalomhoz

Hegyháthodász

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyháthodász
Evangélikus harangtorony
Evangélikus harangtorony
Hegyháthodász címere
Hegyháthodász címere
Hegyháthodász zászlaja
Hegyháthodász zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKörmendi
Jogállásközség
PolgármesterKercsmár Kálmán (független)[1]
Irányítószám9915
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség152 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 01″, k. h. 16° 39′ 26″46.933590°N 16.657200°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 01″, k. h. 16° 39′ 26″46.933590°N 16.657200°E
Hegyháthodász (Vas vármegye)
Hegyháthodász
Hegyháthodász
Pozíció Vas vármegye térképén
Hegyháthodász weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyháthodász témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hegyháthodász (németül Hodis) község Vas vármegyében, a Körmendi járásban, a Kemenesháton.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye déli határszélén fekszik, a legközelebbi várostól, Körmendtől 10 kilométerre délkeletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Nagymizdó, északkelet felől Szarvaskend, kelet felől Halastó, délkelet felől Ozmánbük, délnyugat felől Vaspör, nyugat felől Nádasd, északnyugat felől pedig Hegyhátsál.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közigazgatási területét átszeli délkelet-északnyugati irányban a Balatontól Zalaegerszegen át Nádasdig vezető 76-os főút, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Lakott területe azonban csak arról letérve érhető el, északi irányból a 74 166-os számú mellékúton, vagy kelet felől, egy jelöletlen elágazástól, egy önkormányzati úton.

Közigazgatási területének északi részét érinti a Vasvár-Hegyhátsál között húzódó 7441-es út, valamint a délkeleti határszélén csatlakozik a 76-os főúthoz a Zalacsébtől odáig húzódó 7412-es út is.

Vasútvonal nem érinti; tőle néhány kilométerre nyugatra húzódik ugyan a Körmend–Zalalövő-vasútvonal, de azon 2009 óta nincs forgalom.

Története

[szerkesztés]

Hodász nevű település első fennmaradt okleveles említését 1221-ből ismerjük. A megtalált „első” okleveles említéstől visszamenőlegesen a település akár 2-300 éve tartó folyamatos létét feltételezhetjük.

A településszerkezet kialakulásáról régi térképek tudósítanak. A tágabb közlekedésföldrajzi összefüggésekből kiderül, hogy a mai Hegyháthodász kialakulásánál a Körmend-Zalaegerszeg összekötő út játszotta a legfontosabb szerepet. Elgondolkodtató a mai szőlőhegy Király-hegy elnevezése. Tudjuk, hogy a település lakói legkorábban királyi szolgálónépek voltak, aki hód vadászattal foglalkoztak (a hódot részben prémje, részben pedig a belőle nyerhető illatszer alapanyag miatt vadászták) A szomszédos Halastón 1266. augusztus 20-án V. István, Mizdón pedig 1277. augusztus 20-án IV. László király keltezett oklevelet. Utóbbi neve „mézadó” jelentésű, ami méz, illetve méhsör előállításával foglalkozó szolgáltatókra utal. Tehát Hodász közvetlen környékén a kora Árpád korban a királyi udvari szervezethez tartozó népek laktak.

Ma is élő helynév a „Katonák útja”. Hosszú szakaszon ez alkotja ma is a falu határát, ami önmagában is jelzi, hogy igen régi útról van szó, ha már a középkori faluhatár is hozzá igazodott. A „Katonák-útja” Itáliát kötötte össze, ahol „strada Ungarororum”-nak is nevezték, Székesfehérvárral. A hosszú szakaszokon nyílegyenes utat úgy jelölték ki, hogy lehetőleg elkerülje a településeket, ezáltal lehetővé téve rajta a rajta vonuló katonák, és kereskedők gyors haladását.

Hodasz a 13. században kerülhetett magánkézre. Kőszegi István 1273-ban Nádasd nembeli Itelemér fia Imrének, a Nádasdiak ősének adta. Az ő leszármazottai, rokonai és jogutódai örökölték az egész feudális korban.

A település határában mára elpusztult (ún. elpusztásodott) településekről is tudunk. Ezek Gérnyi (1293) és Kabahegy (1410). Mindkettőt a ma is létező helynevek alapján lehet nagyjából lokalizálni. Az előbbi a Körmend- Zalaegerszeg főút mentén lehetett, talán a mai szőlőhegy térségében, az utóbbi neve Kapa-hegy alakban maradt fenn a falutól délre, helyén jelenleg erdő található.

Az ismert történeti demográfiai számadataink segítségével képet alkothatunk a lakosság mennyiségi változásairól, ami természetesen kihatott a település belterületének növekedésére is. A legkorábbi megbízható adataink 1549-ből származnak. Ekkor Hodászon mintegy 150 lakóval számolhatunk. A személyre szólóan pontos első magyarországi népszámlálás adatsora 1787-ből áll rendelkezésünkre, ekkor Hodásznak 218 lakosa volt (összesen 34 lakóházban). A 19. században és a 20. század első felében dinamikus népességgyarapodás zajlott. 1910-ben 403, míg 1933-ban már 470 lakost írtak össze. Ez a trend a II. világháborút követő társadalmi, gazdaság-és településföldrajzi változások következtében azonban radikális népességcsökkenésbe csapott át, 1993-ban a statisztika már csak 209 lakost regisztrálhatott (119 lakásban). A lakosságszám a mélypontot 1999-ben érte el, amikor a településen csak 174-en éltek. Jelenleg a településnek 195 lakosa van.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kercsmár Lajos (független)[4]
  • 1994–1998: Kercsmár Lajos (független)[5]
  • 1998–2002: Tóth László Ödönné (független)[6]
  • 2002–2006: Tóth László Ödönné (független)[7]
  • 2006–2010: Dervalics Roland (HVIM)[8]
  • 2010–2014: Dervalics Roland (Jobbik)[9]
  • 2014–2016: Szalai Zoltán Vince (független)[10]
  • 2016–2019: Kercsmár Kálmán (független)[11]
  • 2019–2024: Kercsmár Kálmán (független)[12]
  • 2024– : Kercsmár Kálmán (független)[1]

A településen 2016. április 24-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • a szőlőhegyen múlt század végi népi boronapince: műemlék
  • határából régi halomsírokat ismerünk

Hegyháthodász község címere

[szerkesztés]

Hegyháthodász címere ún. „beszélő” címer, vagyis névcímer, mely címereket értékes címerként tart számon a heraldika. A hódnak és a hegyhátot jelképező hármashalomnak a megjelenítése a pajzson eredményezi mindezt. A hármashalom zöld mezejében lebegő helyzetű, jobbra forduló aranyhód jelképezi a címerben a község korai történelmét, mivel a község legkorábbi lakói királyi hódvadászok voltak.

A címer fő címerképe a község jellegzetes építménye a harangtorony. A szakrális építészetben a földitől az isteni felé való emelkedés fokozatait jelöli. Harangja Krisztus eljövetelét jelzi az eucharisztiában. A harangszó isten hangjaként az áldás továbbítója.

Az őzbakok utalnak a környék nagyvadállományára, de mögöttes szimbólumértékük is van, amely megegyezik a szarvasokra vonatkozó jelképértelmezéssel. Vallásos jelképként érthetjük: „ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik lelkem hozzád, Istenem” – mondja a zsoltár, amelynek szövegét már az őskeresztények idején a kereszténységre vonatkoztatták. Az őzek a harangtorony két oldalán az őrállatok szerepét is betöltve, szintén a vallásos hitüket megőrző lakosságot szimbolizálják.

A heraldikai mázak és színek szimbolikus jelentéstartalmat hordoznak.

Kék (Jupiter) az elvhűség, állhatatosság, ellenálló képesség, bizalom.

Arany (Nap) az értelem és hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség.

Zöld (Vénusz) a szabadság, szeretet, szépség, örökkévalóság, remény.[14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
160
163
166
167
144
156
152
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,3%-a magyarnak, 0,6% németnek, 0,6% cigánynak mondta magát (23,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19,5%, református 3%, evangélikus 41,4%, felekezet nélküli 3,6% (32,5% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% németnek, 0,7% szlováknak (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,3% volt evangélikus, 24,3% római katolikus, 1,4% református, 0,7% egyéb keresztény, 5,6% felekezeten kívüli (25,7% nem válaszolt).[16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. gangura: Hegyháthodász. www.hegyhathodasz.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  4. Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  7. Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  9. Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2019. december 20.)
  10. Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  11. a b Hegyháthodász települési időközi választás eredményei, 2016. április 24. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  12. Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
  13. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  14. gangura: Hegyháthodász. www.hegyhathodasz.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  15. Hegyháthodász Helységnévtár
  16. Hegyháthodász Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy